Shock!

Jesszasz, de rég láttam ilyen buta borítót! Mondjuk Anglia legtrágárabb és legextrémebb zenekarától mit várjon az ember. A zenekari fotókon hol fröcsög a vér, hol néhány játékos kedvű fiatalt láthatunk, na most melyik az igazi énjük?

A zene. A dobos kalapál, a két vokalista hörög, minő meglepetés. Van itt egy mélyebb (Goreskin) és van egy magasabb (Mr. Gore) hangú ordítógép. Előző ember olyan kriszbárnszos stílusú, utóbbi denifilsz néha, na mikor ketten zengenek, az... nem, nem gonosz. Vicces. Aztán van itt két gitáros ugye, akik elég masszívan hozzák a death/grind témákat, meg van egy bőgős, aki még sikoltozni is szokott, meg a dobos, aki kalapál általában. Na jó, elég agresszív a zene, a málházós részek tipikus amerikai halálmetálosak, meg mikor gyorsulnak, akkor is. A sound masszív, Angliában, a Philia Stúdióban készült, és fura módon még tavaly október/november körül rögzítették, nem idén.

A szövegeket inkább nem olvasom el, mert az ilyen számcímek, mint a Masticated By The Spasticated vagy a Can't Fit Her Limbs In The Fridge nem sok jóra engednek következtetni, szerintem már röhögni sem lehet egy jót az ilyen szintű butaságokon, olyannyira idejétmúltak. Bár aki épp most bújik ki a tojáshéjából, talán még élvezi is az ilyen hülyeségeket, mert még nem nagyon lát tovább az orránál.

Foglalkozzunk a zenével. Dinamikus, na. Az összes kliséje ellenére az. Mázli, hogy csak fél óra az egész, többet nem is lehetne elviselni ebből az agycincából. Aki mondjuk szeret fél órányit dühöngeni, erre a zenére simán megteheti, levezetheti az összes frusztrációját, feszültségét. Meg hát nem is bénák ezek a dalok, össze vannak rakva tisztességgel, itthonról még mondjuk nem hallottam ennyire masszív pusztítást ebben a műfajban, de majd csak talán egyszer. De abban legyen majd egy pici sajátosság, akármi, mert a Gorerotted azért sokat hallott riffek, témák, tempók összessége. Csak és kizárólag ultrafanatikusoknak!