Shock!

A gitár hangzása alapján először azt hittem, valamiféle AC/DC epigonnal sikerült találkoznom, aztán szerencsére nem, sokkal inkább a nyolcvanas évek haj- és hard rock bandái sejtettek fel lelki szemeim előtt. Már csak azért is, mert a borítón az egyik tag szépen megszaggatott farmert bír viselni, olyat, amilyet anno minden jóízlésű rockersrác és lány hordott.

A Hurricane Party úgy hozza vissza a lassan húsz éves (sőt, húsz éve is megvan már az, hogy elindult a hajbanda-láz Amerikában, atyaég...) zenei- és érzésvilágot, hogy nem mennek át giccsbe, viszont beleépítettek egy kevés southern feelinget is a dalaikba. Fura érzések árasztottak el, mikor hallgattam a zenét. Ezek a srácok hallgattak Bon Jovit. Meg Led Zeppelint is. De Mötley Crüe-t szintén. Meg persze Aerosmith-t. A Great White-ot és a Teslát. És sorolhatnám.

A csapat angol, fiatalok (2003-ban alakultak), de olyan szintű lazasággal képesek előadni a dalaikat ebben a stílusban, ami elismerésre késztet. A Get This EP-re öt dal került, özönlik a boogie, a rock minden percéből. Talán még nem egy dalszerző géniuszok, ennek ellenére feelinges és - valljuk be - nosztalgikus hallgatnivalót adtak. Ha úgy '84 körül Los Angelesben bukkantak volna fel, egy kis szerencsével talán már róluk beszélhetnénk úgy, hogy a legendás Hurricane Party...

Azt hiszem, nem véletlen, hogy ezt a cd-t és majd a nagylemezt is az a Kevin Shirley kevergette, aki nem kevés neves zenész lemezén dolgozott már... Remek alap a jövőhöz, és reszkessetek, mert most már tényleg visszatért a glam metal!