Shock!

Kibogozhatatlan logo, már jól kezdődik... 2002-ben alakult death/thrash zenekar (egyébként inkább death), a tagok számos ismertebb és ismeretlenebb zenekarban megfordultak már (pl. Edge Of Sanity, Pan-Thy-Monium, Torchbearer, Wounded Knee, Facebreaker, stb.), 2003-ban jelentették meg első lemezüket, amelyre világszerte jó kritikákat kaptak. Így nem volt más választásuk, mint überelni mindezt és a második lemezzel még egyszer odacsapni.

2004 februárjában vették fel mindezt, a Soundlab Stúdióban, ahol masszív soundot kaptak a nóták. A tikatikák tényleg a thrash metalt idézik olykor - szívet melengetően egyébként - a bugyborékoló hörgés és riffelés viszont inkább a The Crown-vonalat idézi.

Negyven percig nyúzzák a hallójáratainkat, bírom ezt a mormogós gitársoundot, egyébként a dalokkal sincs gond, kellően intenzívek, húzósak, a dobos sem rossz (Henrik Schönström, hahh, még jóhogy), ügyesek díszít, meg gyors, mint a fene. Jó sok blastbeatet hallhatunk, pontosan az a fajta zene, amit hangosan esik jól hallgatni és nagyjából öt másodperc alatt kalapál laposra, világmegváltás nélkül. Néha jó ez. De csakis akkor, ha profi zenészek játszanak ilyen zenét, a riffekben van némi fifikásság, a dalok annak ellenére, hogy egyféle vehemenciával zúdulnak ránk, mégis ember legyen a talpán, aki eljátssza ugyanígy.

Ne ítélj az olvashatatlan logóból! Ha szereted a gyors, tikatikáktól hemzsegő, jófajta svéd riffelést (nagyon ritkán előforduló dallamokkal), akkor ki ne hagyd ezt a cd-t.