Két évvel a meglepően izmosra sikeredett Wormwood után idén egy háromszámos EP-vel tér vissza Svédország egyik leghírhedtebb black metal formációja. Fogalmam sincs, mennyi olvasót fog felizgatni ez a hír, lévén, hogy manapság semmi értelme sincs a hasonló kiadványoknak, kivéve, ha az adott zenekar több éves csendet tör meg ekképp. A Marduk esetében azonban ilyesmiről szó sincs, de hát mégiscsak egy kultikus black metal bandáról van szó, akik aztán tényleg azt csinálnak, amit csak akarnak.
Az Iron Dawn címmel nem árulnak különösebben zsákbamacskát, az albumon található három szerzemény a második világháborút kívánja feleleveníteni, vagyis ismételten annál a témánál maradt a négyes, amely iránt mindig is mély vonzalmat tanúsítottak kiadványaikon. Ennek megfelelően a Warschau II - Headhunter Halfmoonban sikolt a légvédelmi sziréna, zuhanórepülésben támadnak a Stukák és fütyülve hullnak alá a bombák, vagyis az embernek olyan érzése támad, mintha a csapat valamiképp visszarepült volna 1941-be, hogy a csatamező kellős közepén vehessék fel ezt a hangszeres pusztítást. Mert bizony, a nyitódal egy folyamatos darálás, zajos, masszaszerűen áramló riffekkel, károgással, egyszóval tipikus Marduk darab.
A Wacht Am Rhein - Drumbeats Of Death már egy kicsit változatosabb tétel. Rövidebb leállás töri meg a nyaktörő iramot, de egyébként igen egysíkú ez is, egymás után hallgatva az első két dalt nem is igazán lehet megkülönböztetni őket egymástól. Szerencsére a harmadik, Prochorovka - Blood And Sunflowers nótában végre megmutatják a svédek, hogy máshoz is értenek, mint az egyvégtében való tekerés. Ez egy lassabb, komorabb szerzemény, roppant hatásos és talán ez a hangulat állhat a legközelebb az igazsághoz, hogy milyen is lehet egy igazi háború: gyötrelmes, félelmetes és idegőrlő, de nem a vég nélküli gyilkolás és pusztítás miatt, hanem inkább a romok közötti bujkálás és a halálra való várakozás végett.
Semmi újat nem mutat a Marduk ezen az EP-n, csak teszik, amihez a legjobban értenek. Zeneileg nem túl érdekes, kivéve a harmadik dalt, egyébként pedig virtuális zombinácik gyilkolászásához kifejezetten működőképes aláfestő zene.