Ők azok, akik nem hajolnak meg semmiféle divat előtt, a végsőkig kitartanak a power/thrash mellett és ezt nagyon jól is teszik! Süt végig a zenei profizmus a felvételből, ami nem is csoda ennyi év és a jól sikerült demók után. A felvétel a pécsi Teve-Sound stúdióban készült. Nem mondom, hogy leszakította a fejemet, de nem is erőtlen. A színes borítóban minden fontos infó megtalálható, ráadásul az egyik felén csak a zenekar látható - jó ötlet!
megjelenés:
1998 |
kiadó:
szerzői kiadás |
pontszám:
7 /10 Szerinted hány pont?
|
Hatalmas power intróval kezdődik a kazi, mely után a Média c. nótával folytatják a döngölést. (Véleményem szerint szerencsésebb lett volna rögtön belekezdeni a nótába, nem "felhangosítani".) Jó néhány nóta ismerős lehet az előző demókról, melyek nemhogy megkoptak volna, hanem az erőteljesebb megszólalással szinte új köntöst kaptak. Mindemellett hatottak rájuk a modernebb zenék is, pl. a Támadóban igencsak kihallatszik, hogy a Panterát is szeretik a srácok, az a tipikus Dimebag-féle szaggatott riffelés ott bujkál a nótákban. Egységes színvonalat üt meg végig az album, leginkább középtempós, sűrű kétlábdobos dalok sorjáznak a szalagon, melyeket egy-egy gyorsabb téma vált fel. Nem hagyhatom figyelmen kívül Heczer Iván és Henézi Imre gitárosok szólóit sem, jó néhány ízes és profi szólóval örvendeztetik meg a hallgatókat, tudják mitől döglik a légy!
Nagy Laci énekstílusán semmit sem változtatott, jellegzetes erős hangján végigüvöltözi a nótákat a még mindig elég szókimondó szövegekkel. Na jó, azért finomodott néhol egy-két régebbi nótához képest, de alapvetően nem szóvirágokkal ékesek a Messenger szövegei.
Ajánlom a Pokoli világot fiatal power/thrash hívőknek és nosztalgiázó húszon felülieknek.