Shock!

Egy Sex Action – Action összecsapásban számomra mindig is a szexuálisan túlfűtött változat volt a nyerő. Mert míg a gettóharcossá lett banda azért bőven adott ki közepes anyagot, a romlott és mocskos cowboyok gyülekezete – hogy stílszerű legyek – kizárólag baszott jó lemezeket tett le az asztalra... izé, az ágyra. És itt most nem is kizárólag az eredeti bandériumra gondolok, hiszen a legutóbbi, „áfonyás" lemez is kifejezetten ütős lett, sőt, igazság szerint a két Sándorral (Vékony és Bense) megerősített Olaj a tűzre pörgős rock and rollja nekem még sokkal jobban be is jött, mint az originális négyes visszatérését jelentő Jöhet bármi. Persze, hiányzott Miksa, pláne Szasza, mégis, kifejezetten izgalmas lett a végeredmény. Kicsit olyan volt a dolog, mint gondolatban megcsalni az asszonyt. Amiben nyilván az is benne van, hogy el kellett jönnie a visszatérésnek is, pláne, hogy a nagy kvartett már tizenkét éve (!) nem adott ki közösen teljes stúdiólemezt. És hogy lelőjem a poént, sajnos az Utolsó kör sem az.

Hanem mindösszesen három új nóta, ami köré nem túl nagy erőbefektetéssel odarittyentettek még hat régebbit, és kész is lett az anyag 33 perce. Nem mondom, különösebb gond így sincs vele, de azért nagylemeznek csak ne hívjuk már. Az új dal-trojka lényegében pörgős, lendületes rockzene (mégis, mi volna más), amiből az elég rafináltan összepakolt címadó a kedvencem, míg a Nem sírok utánad bizony kicsit alapjáratos cuccnak tűnik. A nyitó Tekerd jól erotikus felhangja meg majd jó lesz hangulatfokozónak a hangversenyekre. Minden olyan, mint volt, Szasza gunyoros énekétől kezdve Matyi feelingesen szutykos gitárjátékán át a ritmusszekció tanítani való együttlüktetéséig.

Az ütős előjáték után azonban a többi már inkább csak levezetés. A középső hármas az Olaj a tűzre dalainak remaszterizált és Szasza által újraénekelt verzíója, nyilván így sem rosszak, de hát az Egyet neked, Az élet csak játék, pláne az Olaj a tűzre Áfonya énekével is frankó volt. Az anyag végén pedig a Jöhet bármi szintén három tételének (Mennyit érsz, Mint az örvény, Mindent megkapsz) live verziója figyel, a 2005-ös pecsás lemezbemutató buliról. Ezek sok újat nem tesznek hozzá az eddigiekhez. Mondjuk a hangzás azért elég pofás, de a közönség nem olyannak tűnik, mintha annyira szét akarná kapni a házat. Igaz, enyhén szólva sem én vagyok a koncertfelvételek legnagyobb rajongója.

Mindent egybevetve nyilván tetszik az új aktus, örülök, hogy ennyi idő után összejött az új menet, csak éppen a kelleténél sokkal rövidebbre sikeredett. Így aztán kicsit úgy érzem magam, mint az egyszeri gyakornok csaj, akinek a főnök beígért egy romantikus estét egy menő szállodában, aztán nem lett belőle más, mint egy laza pipa az iroda sötétjében. Sebaj, majd legközelebb! Mert azt azért remélem, hogy az Utolsó kör elnevezése nem fog önbeteljesítő jóslatként működni.

A Sex Action március 30-án a Barba Negrában koncertezik, részletek itt.