Hosszú hónapokig tartó epekedés után végre, VÉGRE megjelent a világ legenergikusabb metal zenekarának friss pusztítása. Míg az előző lemezt nagyrészt Hanneman írta, a mostanit az őrült szólók mestere, Kerry King. Sokan tartottak attól, hogy Kerry a Slayerbe is belecsempészi Slipknot imádatát, szerencsére erről szó sincs, vagyis halványan itt-ott tetten érhető, de hunyjunk szemet felette.
Legyen inkább miénk a zene, amely megnyitja testünk csakráinak kapuit, legalábbis az adrenalint biztosan tízszeresére emeli, áramoljon csak tetőtől-talpunkig az éltető erő. Araya üvölt, ahogy csak a torkán kifér, ritkán ragadtatja el magát "dallamosabb" témákra. Ha igen, akkor viszont klasszikus lesz belőle, a Bloodline a lemez egyik legjobbja, a South lemez hangulatával, bizsergető, örökérvényű darab. Másodpercek alatt beletapad a fülbe. Ha idén csak ezt az egy számot adták volna ki, már elégedett lennék. (Megjegyzem, ez egy filmzenealbumhoz készült, tavaly. A film felejthető.) A két riffmester ontja magából a szívet melengető témákat, Bostaph úr, mindehhez a gőzmozdony dohogásával adja az alapot. Jókat dobol, érdekes, izgalmas témákat, bár talán egy kicsivel kevesebb az érdekesség bennük most, mint az előző korongon, inkább a húzásra koncentrált. De arra nagyon. Azok a kétlábgépes tekerések...
A pszichedelikus hatású Seven Faces és a Deviance, a sodró lendületű Discipline, az egyszerű, de iszonyatosan húzós New Faith, az igazi Slayeres pörgésű Exile mind óriási kedvenc, de képtelenség gyenge pontot találni, 42 perc merénylet, a legtisztább energia, ami csak létezik. És igen, Araya ismét sikít, a God Send Death-ben, sajnos alig hallani, pedig csodás!
A borító botrányos, nem csoda, hogy "takarólappal" árulják a cd-t, a szövegek tipikusak, de tőlük még az egyébként megmosolyogtató sorokat is el lehet fogadni. Ettől Slayer a Slayer. A hangzás. Megérkeztünk a lemez gyenge pontjához, egész egyszerűen nem szól jól! Nem dinamikus, nincs benne elég mély, ráadásul ha megtekerem a hangerőt, furcsán percegnek a hangfalak a magas hangoknál, mintha azonmód tönkre szeretnének menni, és ezt már több helyről hallottam. Nagy kár, mert a Slayer hangosan az igazi. Ugye. Azért még imádom őket!
Az év egyik legjobbja, a zene tökéletes. Koncertet akarok. Rakd be a cd lejátszódba és lődd ki magad.
Hozzászólások