Shock!

A cd megérkezéséig sosem hallottam még a Tango Undergroundról, noha 2000-ben alakult a csapat, ráadásul két régebbi zenekarból (Forcas, Anger). A debütáló cd-t 2003 nyarán vették fel a Fido Stúdióban. Zeneileg a gyors hardcore/punk világába vezetik be a hallgatót, nem az a világmegváltó újító dolog, de itt nem is ez a lényeg, inkább a szövegek tartalma, amelyek kaptak egyfajta tipikus körítést.

Mivel egyik zenekartag sem akkor fogta le első akkordját, így szerencsére nem kellett behúzott nyakkal hallgatnom a cd-t, igaz nem az én világom, de korrektek a dalok, nem esnek szét, nem hamisak a hangszerek ésatöbbi. A vokalista hangja nem az igazi, ő az, akinek nincs igazán karaktere, de a stílusban még ez is elfogadható. Igaz, a rossz szövegritmizálás alól ez még nem menti fel.

A zene igaz, hogy zsíregyszerű, de hatásos, fogós, aki kedveli a gyors, punkos pörgést, az élvezni fogja a Tango Underground dalait is. A hardcore-t inkább a szellemiségben, illetve a metalosabb témákban lehet fülön csípni, nekem persze ezek a részek jöttek be jobban. Nyolc dal került a cd-re, amely félórányi hallgatnivalót tartalmaz, igaz a lemez végefelé már elég egyformának tűnnek a nóták, egybefolyik a zene egy kissé. Mindezek ellenére a maga műfajában korrekt, szórakoztató, abszolút hallgatható cd, kezdő punkrock zenekarok (mármint azért, hogy legyen minimum ez a cél), valamint S.O.D., Agnostic Front rajongók figyelmébe ajánlom.