Shock!

Alapesetben zéró toleranciával viseltetek a karácsonyi dalokat író-játszó rockbandákkal szemben, de az ismeretlen Armoury Records által összegrundolt We Wish You A Metal Christmas And A Headbanging New Year kollekció révén némiképp át kellett gondolnom az álláspontomat.

Mint a mellékelt ábra mutatja, ezt is lehet ízlésesen, sőt, kifejezetten jópofán, giccses erőlködés nélkül csinálni, pedig az alapkoncepció teljesen szimpla: híres rockzenészek feszülnek neki híres angolszász karácsonyi daloknak. De egyrészt a hasonló válogatós-tribute-feldolgozós gyűjteményekhez képest a közreműködők listája tényleg illusztris, másfelől a végeredmény bizonyos keretek között még évszaktól, ünnepektől függetlenül is teljesen jól hallgatható. Fogalmam sincs, ki lehetett a kollekció szellemi atyja, de annyi szent, hogy alapos munkát végzett.

Az átiratok elég változatosra sikeredtek, akadnak közöttük teljesen hagyományőrző darabok, de egészen meglepőek is. A legjobb nóta egyértelműen a God Rest Ye Merry Gentlemenből kerekedett, amit Ronnie James Dio és Tony Iommi vezet elő Rudy Sarzo és Simon Wright hathatós segítségével, vérbeli Black Sabbathos doom témát faragva a tradicionális dalocskából. Dio hangja persze elég sokat kopott már, de még ez sem zavaró, Iommi pedig a legszebb Sabbath hagyományokhoz méltó szólóbetétet illesztett a dal tengelyébe. Ide azt az új Heaven And Hell lemezt, de gyorsan! Nem ennyire pofás, de mindenképpen nagyon erős lett a Silent Night brutál thrash/power változata is, ahol Scott Ian összekeverhetetlen riffelésére Chuck Billy hozza a mindenki által ismert sorokat azzal a jellegzetes bömböléssel, a remek szólót pedig a Shadows Fall gitáros Jonathan Donais produkálja.

Alice Cooper védjegyszerű, önironikus horror-rocknótát faragott a Santa Claus Is Coming To Townból, ez jól mutatott volna a felemás utolsó albumon is valamelyik töltelék helyett... A Doug Pinnick és George Lynch fémjelezte Little Drummer Boy is jópofa, simán beférne a King's X repertoárjába, és a Lemmy énekelte Run Rudolph Run is egészen olyan, mint egy nagyon belazult Motörhead rock'n'roll – az már csak a bónusz, hogy gitáron Billy Gibbons, dobon pedig Dave Grohl nyomja a nótát...

A többi dal inkább amolyan hagyományőrző dallamos hard rock/metal vonalon mozog, de ezek is jól sikerültek. Az énekesek közül itt van még Jeff Scott Soto, Geoff Tate, Ripper Owens, Oni Logan, Stephen Pearcy, Joe Lynn Turner és Tommy Shaw, a hangszeres szekciót pedig olyan klasszisok erősítik, mint Steve Lukather, Bruce Kulick, Steve Morse, Tracii Guns, John 5, Billy Sheehan, Marco Mendoza, Tony Franklin, James Lomenzo, Vinny Appice, John Tempesta, Greg Bissonette vagy Simon Phillips.

Nem állítom, hogy folyamatosan hallgatom majd ezt a válogatást, de tény, hogy az efféle speciális kiadványok között simán ott van az utóbbi évek legjobbjai között.