Nem sok jót olvastam eddig a Will Havenről. Ettől függetlenül kíváncsi voltam miért ennyire rossz. Kellett nekem kíváncsiskodni... A Will Haven új lemeze tökéletes példája annak, hogyan gyártsunk egy riffből egy egész lemezt, mindezt megfejelve azzal, hogy az az egy szem riffecske sem eredeti.
megjelenés:
2001 |
kiadó:
Music For Nations / MusiCDome |
pontszám:
3 /10 Szerinted hány pont?
|
A régi Neurosist oltsd be néhány divatos, ámde ötletektől mentes nu metal csapatba, és szigorúan egy témát ismételgess, lehetőleg minél monotonabb formában. Köpködd a szöveget, ábrázatodon jelenjen meg a kín összes létező formája, rombold le a kritikusok azon törekvését, hogy legalább egy csipetnyi értékelhetőt - neadjisten, eredetiséget - felfedezzenek zenédben, és hízelgő mondatokkal elemezzék életed egy szeletkéjét.
Jelen lemezen körülbelül 2, esetenként 3 hangon riffelgetnek a gitárok, ami valljuk be őszintén, az önkínzáshoz elég, viszont zenehallgatáshoz édeskevés. Ennél még a Soulfly utolsó albuma is ezerszer több ötletet vonultatott fel. A Will Haven sekélyes, unalmas, és igen, idegesítő. Inkább hallgatok egy kis trappolást vagy Gorgoroth-ot. Mindezek ellenére viszont egész jól szól a lemez. Vagy csak én igyekeztem találni valami értékelhetőt benne?
Legyen elrettentő példa minden súlyos zenével foglalkozó csapatnak, na, így NE csináljátok, akkor inkább a konyhakés.