A tatai Killing Art zenekar nem más, mint szintén tatai Sable, Astrodust zenekarok valamint ezek néhány korábbi tagjának - nem is tudom - projektje, amit ők azonban zenekarnak neveznek. A srácok most jutottak el arra a szintre, hogy egy pofás promo anyaggal jelentkezzenek, melynek természetesen kiadó- és koncertlehetőség szerzés a célja.
Promo anyagot ugyan már a demók alatt kialakult egységes arculatú zenekarok szoktak készíteni, mint egyfajta lemez előtti végső fázis bemutatása, de végül is ha belegondolunk, hogy Racs Attila dobos, Racs Krisztián és Kovács Péter gitárosok, Szénási Robi basszer valamint Loderer Laci (aki itt énekel, amúgy ex-Sable gityós) hány éve zenél már akkor érthető, hogy azért tudják mitől döglik a légy.
Ami a demón van, az két igencsak feelinges, hangulatos, erőteljes és okosan megkomponált tétel, az első a Shade majd utána a gyorsabban induló One More Day következik. Nekem a lassabb Shade jött be jobban, nagyon mély a mondanivalója, jó a hangulata és jól sikerült a szöveg is. Ami a zenei részt illeti, egy az egyben az In Flames neve merült fel, de most megint megemlítem azt, amit anno talán a Divine Souls kritikámban... szerintem ez mára már egy önállós stílus, vannak nagyon fanatikus rajongóik, akiket tökre nem zavar, hogy a hatások nyilvánvalóak egynémely banda esetében, ha zene, a számok jók, és itt alapvetően jók.
Valahogy úgy írnám le, mint az egészen korai és az egészen kései, de annyira azért nem modernkedő 'Flames keverékét. Erre utalnak a dallamos ének/szavalás/suttogás/hörgés próbálkozások. Szerencsére Laci érzi, hogy a dallamos ének nem erőssége, ezért csak azt vállalja be, ami megy. Amin nagyon lehetne javítani (és főleg a dallamos részeknél zavaró), az az angol kiejtés!!! A károgás is lehetne erőteljesebb, nem is értem miért ilyen csenevész, mert élőben nagyon jól hozza magát (meg az egész banda is!!!), a srác hörgése viszont itt is tetszetős.
A gitárosok nagyon vágják a témát, többnyire markánsak a riffek, de a ritmustémákat itt-ott lehetett volna még pontosítani, néha még "irtani" egy-két témát (de ez nem annyira észrevehető, csak én vájt fülű vagyok). A szólók tetszetősek, főleg a One More Day ikertémája, a Shade szólója kicsit esetleges, nem is valami nagyon odatett riffre találták ki sajnos, pedig akkor hatásosabb lehetne.
A demóknál mindig kritikus pont a hangzás... nyilván nem lehet Fredman a hangzás, meg ugye az IF demói sem klasszikussá lett megasoundjuktól lettek híresek. Itt szerintem tök korrekt, bár azért még demós a megszólalás. A gitárhangzásra panaszkodnak a srácok, szerintem jó, csak kicsit hangosra lettek véve a dobhoz képest. Ez utóbbi hangszert egy esztergomi stúdióban rögzítették, és ehhez otthon tették hozzá a többi hangszert, azt hiszem ez az, ami hallatszik is, mert a teljesen jó dobmegszólalást kicsit elnyomták a gitárhangszínekkel, és úgy az ütős dolgok sem tűnnek 100%-nak csak olyannak 80%-nak. :-)
Azt még megemlíteném, hogy végre egy olyan banda amelyik ízlésesen használja a szintetizátort, hangulatot ad a zenének, de nem az viszi a prímet, nem vesz el a zene nyersességéből. Bokros Peti Ideas szinits (itt csak kisegítő) kezét dicséri a dolog.
A Killing Art tagjai nagyon érzik ezt a skandináv vonalat és nagy reményekre jogosít ez a promo CD. Sok sikert hozzá!!!
A stílus rajongói szerezzék be mert megéri: 300Ft+pkg. Színes nyomdai borítós CD-R formátum amúgy.
