Két dalos demó cd-t küldött az olasz Stigma zenekar, mely a webcímből ítélve kitotózható, hogy hardcore-közeli zenét játszik. És valóban, gyors, kapkodós zene, artikulálatlan acsarkodós üvöltéssel - és ez utóbbi vette el leginkább kedvemet a zenétől. Ha jól sejtem ketten is ordibálnak a csapatban, egyikük úgy danifilcesen vinnyog, a másik öblösebb hörgés - ez utóbbi az elviselhetőbb.
A csapat myspace-es oldalán (
http://www.myspace.com/stigmahc) death metalként jellemzik magukat, hm.
Akadnak ígéretes pillanatok a zenében, néha fogósak a riffek, illetve kétszáznegyvenhat témából áll a két dal, valahogy mégsem áll össze mit is akarnak igazán. Brutáliabarátoknak lehet, hogy elég lesz ez is, nekem kevés.
A hangzás sem túl tigris, sok a magas és közép, dinamikája nincs az egésznek, aránytalan nagyon.
Meglátjuk mi lesz belőlük, ha finomodnak a körvonalaik, jó zenekarrá is válhatnak. Én egyelőre közömbösen haladtam el mellettük.