A második dal már nem egyértelműen arcbamászó, a végétől eltekintve, mert az harap. A harmadik számban megmutatják, hogy a bgitáros sem dísz a csapatban. Fura egy zene, olyan, mint egy ízletes vegyes saláta, amit nyakon öntöttek édes-savanyú szósszal, szóval ezer íz érződik benne, és sosem lehet tudni, a következő harapás mit rejt.
Amúgy a zenekar '96 óta létezik, akkor még mint Rózsaszín Kutyaharapás és Awaken, majd ezen zenekarokból hárman jól összejöttek Wackorként, és ez a második demójuk már. Szimpatikus számomra a csapat stílusokon kívülisége, bár még útkeresésnek érzem jelen demót, az irány nem rossz, sőt! Érdeklődjetek, megéri.
Címkék: