A Coroner egy sokra hivatott svájci trió volt, akik 1987 és 1993 között öt kiváló nagylemezzel írták be magukat a thrash metal történelemkönyvébe. Egyedi hangzású, komplex és rideg metaljuk teljesen újszerű és egyedi volt akkor és az ma, a banda fénykora után több mint két évtizeddel is. Bár 1995-ben feloszlottak, 2011-ben úgy döntöttek, hogy visszatérnek, méghozzá eredeti (azaz Ron Royce – basszusgitár és ének, Tommy T. Baron – gitár, Marquis Marky – dob) felállásban, ahogy a Coroner az egészen korai, ötfős leosztást leszámítva mindig is működött. Náluk ugyanis sosem voltak tagcserék, a trió a kezdetektől egészen 2014-ig ugyanabból a három tagból állt. Ez a monstre karrierösszegzés pedig ezt a korszakot öleli fel, illetve mutatja be igazán alaposan és kimerítően.
2014 ugyanis új éra kezdetét jelentette a Coronernél, hiszen Marky a többiekkel ellentétben nem gondolkodott új dalok felvételében, ami odáig vezetett, hogy végül kiszállt a zenekarból. Mindez azért is necces, mert egyrészt ő alapította a bandát, mindemellett a szövegek is ő volt felelős, továbbá a vizuális megjelenítés is tőle jött, ráadásul, ahogy fentebb említettem, ez a három csóka mindig is tagja volt a zenekarnak. Ennek ellenére 2017 egyik legizgalmasabb kérdése, hogy milyen lesz a huszonnégy év után végre megjelenő hatodik album, az Autopsy névre hallgató box pedig tökéletesen zárja le a Marky-korszakot.
A három DVD-ből és egy CD-ből álló összeállítás izgalmas része a vizuális tartalom, a CD ugyanis egy meglehetősen hányaveti módon összedobált, nyolcszámos válogatás, mindennemű logikát nélkülözve, a DVD-k viszont ezzel ellentétben igen alapos munkával összerakott, monstre anyagok. Az első diszken egy csaknem kétórás dokumentumfilm mutatja be a csapat történetét, annak megalakulásától kezdve egészen Marky utolsó bulijáig, természetesen sok-sok zenés, illetve archív bevágással.
A történetet a három főhős meséli el, akikhez a végén csatlakozik a feloszlás előtti utolsó időszakban élőben vokálozó és samplerező Daniel Stössel is. Közben számos kolléga is mesél a csapatról, köztük természetesen Tom G. Warriorral, de megszólal a Coronert egekig magasztaló Mikael Åkerfeldt, a már ekkor is fogatlan Max Cavalera, illetve sokan mások is: stúdiós szakemberek, kiadós arcok, kortársak is. A swiss-deutch nyelven megszólaló, angolul feliratozott filmet pedig valóban érdemes végignézni, ugyanis nagyon átjön belőle, milyen szimpatikus arcok vannak a zenekarban. Olyanok, akik sosem alkudtak meg, de egymáshoz végtelenül lojálisak voltak, és azt is simán elismerik, ha egy-egy nagy esély valóban rajtuk csúszott el. És így talán arra is választ kapunk a filmből, miért nem jött össze soha a Coronernek a nagy áttörés: hiába nyithattak a Motörheadnek, játszhattak a berlini fal leomlásakor tartott kelet-berlini bulin (a Kreator, a Tankard és a Sabbat társaságában) vagy kaptak lehetőséget igen jó körülmények között stúdiózni, valami mindig közbejött. Az például kifejezetten érdekes rész, amikor elmesélik, mennyire félrecsúsztak a dolgaik a Grin felvételei alatt, mikor a maximalista Tommy elvárásainak megfelelni nem tudó Marky hiába küzdött hetekig a dobokkal. A végén persze a kiadó elégelte meg a dolgot, és innentől már tulajdonképpen semmi meglepő nem volt abban, hogy a csapat szép lassan földbe állt.
A kettes DVD a zenekar újjáalakulást követő turnéiról összeválogatott tizenhét dalt tartalmazza, melyek közül néhány egész nagy, mások pedig megdöbbentően kicsi helyeken kerültek felvételre. És bár a mai Coronerben nincsenek igazán nagy színpadi egyéniségek, ez a hosszú koncertválogatás mégis kifejezetten szórakoztató, iszonyú nagyot muzsikálnak ugyanis. A box talán legérdekesebb korongja viszont a harmadik DVD, amin egyrészt a fentebb említett berlini koncert teljes felvétele látható, de van rajta olyan koncertfelvétel is, amiben Tom G. Warrior áll a mikrofon mögött, illetve korai próbatermi anyag és a Coroner összes klipje is helyet kapott rajta.
Összesen vagy ötórásra rúg az Autopsy, és amellett, hogy a régi fanok nyálcsorgatva fognak csemegézhetnek belőle, arra is tökéletes, hogy új arcok rajta keresztül ismerkedjenek meg a bandával. Most már csak az új lemeznek kellene érkeznie végre.
Tommy Vetterlivel a kiadvány kapcsán készült aktuális interjúnkat itt olvashatod.
Hozzászólások
Az egész Grin album egy varázslat. Igazából nehezen tudom eldönteni, hogy a Mental Vortex, vagy a Grin a kedvencem, de azt hiszem az utóbbi. Az egyik legalulértékelt ebb banda a metal színtéren. Nézzétek meg a '90-es kelet-berlini koncertjüket. Youtube-on fent van. Zseniális.
Sajnos eddig nem vágtam őket. Vagyis tudtam, hogy létezik ilyen zenekar csak nem hallgattam. Kár volt. Megnéztem az általad említett számot és ez valami elképesztőn jó.
https://www.youtube.com/watch?v=67swM5d2Srg