Ha valaki égető hiányát érezte a darkos/gótikus zenekaroknak, íme egy viszonylag új csapat - legalábbis szélesebb rétegeknek új -, akik egy haldokló világról írtak néhány dalt, és azt szépen meg is jelentették a Silverdust Recordsnál.
A kritikában elég szigorú voltam a csapattal - azóta már jobban tetszik a lemez, nem adta meg magát egykönnyen -, ezért, hogy ne érje szó a ház elejét, e-mailen megkérdeztem a csapat gitárosát, Michael Setzert, meséljen magukról egy kicsit...
Mesélnél néhány szót a zenekarról? Mikor alakultatok, eddig miket csináltatok, ilyesmi...
Az End of Green 1992 körül alakult egyfajta punk rock bandaként. Első albumunk, az Infinity 1996-ban jelent meg a Nuclear Blastnél, a második, a Believe My Friend 1998-ban a Subzero Records-nál, most pedig 2002-t írunk és itt a Songs For a Dying World c. lemez.
Miért választottátok ezt a zenekarnevet?
Az első bőgősünk állt elő ezzel a névvel. Valami olyasmit jelent, hogy a Remény Vége. Szerintem jól hangzik.
Mesélj légy szíves egy kicsit magadról és a társaidról...
Mind az öten totál különböző arcok vagyunk fura humorérzékkel és életszemlélettel. Van Mike Huber (énekes/gitáros), Oliver Merkle (gitáros), Rainer Hampel (bőgős), Maze Siffermann (dobos) és jómagam, Michael Setzer (gitáros). Voltaképpen nincs semmilyen különleges hobbink, mivel a zenekar lefoglalja az időnk nagy részét. Nekünk azonban így a jó.
Nem gondolod, hogy a hallgatók azt fogják gondolni a zenétekről, hogy túlságosan Type O Negative hatású, pláne, hogy a lemezre rákerült egy TON feldolgozás is?
Ez nyilvánvaló. Szerintem azonban nem vagyunk TON-feldolgozásbanda vagy ilyesmi. Igen lehangoló dark rock zenét játszunk érzelemgazdag és mély énekkel. Nagyjából talán ennyi a közös vonásunk a Type O Negative-val. Még azt is mondanám, hogy a Slow, Deep And Hard anyagukat sokkal jobban szeretem, mint az utóbbiakat. De nem zavar, ha az emberek a Type-hoz hasonlítanak bennünket, mert az egy jó banda.
Egyébként az énekesetek használt valami effektet a Type O Negative dalban?
Nem. Mike semmilyen effektet nem használt abban a dalban, némi reverbet leszámítva. Tényleg tud ennyire mélyen is énekelni. Mi ezt a hangot "Deeper than Peter" (azaz Peternél is mélyebbnek) hívjuk. De a viccet félretéve, szerintem kiváló hangja van. Egyesek azt gondolták, két énekesünk van. Pedig NEM - ez is Mike Huber. Ez a hang talán isteni adomány bizonyos értelemben, egészségtelen életvitellel gyarapítva.
Milyen más hatásaitok vannak a Type O Negative-on kívül?
Próbálom elkülöníteni azokat a dolgokat, amelyeket hallgatok és a saját zenénket. Rengeteg előadó van, akikre igazán felnézek, de nincsenek közös vonásaink a mi zenénkkel. Mostanában rengeteget hallgattam Elvis Costello vagy Johnny Cash dolgait. Mindkettőjük teljesen mást csinál, mint mi. Azt hiszem, a mi fő hatásaink az ún. alternatív rock és a régi Indie/Wave bandák. Az Alice In Chains, a Soundgarden, a The Cult, a Melvins, a Sisters Of Mercy és a többi csodálatos banda zenéjén nőttünk fel. Én ezen kívül rengeteg Hardcore/Indie zenét is hallgatok, bár a mi muzsikánkban ez nemigen tükröződik.
A szövegek miről szólnak?
Erről nem tudok túl sokat mondani, hiszen valamennyi szövegünket Mike Huber írja. Nagyon érzelmes szövegíró, aki igen realisztikus és személyes dolgokról ír. Szó sincs sárkányokról, fantasy-kitalációról vagy lovagokról. Mike mindennapi problémákról és gondolatokról ír.
Mennyi idő alatt készültek el az új lemez dalai?
Ezúttal közel négy évünk volt. Nem volt kiadónk és egyre csak írtunk. De általában nincs szükségünk ilyen hosszú időre. A mi dalaink igen spontán módon születnek. Sokkal inkább az érzelmek vezérelnek, mint a tervezés és a hangszerelés.
És milyen volt a stúdiózás? Gyorsan végeztetek a dalok rögzítésével?
Az első stúdiófelvételünk nem sült el túl jó, ezért újra kezdtük az egészet. Egy kicsit stresszes volt, de azt hiszem, végül is jó döntést hoztunk. A fő problémánk a stúdióban a dalok érzelmi töltetével van. Előfordul, hogy nem a megfelelő hangulatban vagyunk ahhoz, hogy egy dalt rendesen feljátsszunk. Különösen nappal. Ezért rengeteget dolgoztunk éjszaka. Nekünk ez a legideálisabb napszak.
Véleményed szerint szükséges, hogy egy zenekarnak legyen egyfajta imidzse vagy elég az, ha jó a zene?
A zenének kell a döntőnek lennie. Persze a rockzenében ez rengeteg imidzskedéssel jár. De ha a dalok gázosak, akkor a banda is gázos, ez ilyen egyszerű. Nem hiszek abban, hogy egy zenésznek el kell adnia az álmát, jó zenét kell írnia.
Szerinted mi jellemez legjobban titeket? A dallamok, súlyosabb riffek, a dalok különleges hangulata vagy más egyéb?
A kettő kombinációját mondanám. A mi zenénkben nagy az érzelmi hullámzás. Mi így fejezzük ki önmagunkat, és én ezt szeretem a legjobban magunkban. Meg azt is, hogy nem szűkítjük le magunkat egy adott trendre.
Van már valami tervetek, hogy turnéval is népszerűsítsétek a lemezt?
Október/november folyamán Németországban fogunk turnézni. Előtte lesz pár önálló fellépésünk, és ott leszünk néhány fesztiválon is. Azt hiszem, Budapesten is játszunk majd a Szigeten az Amorphis-szal együtt.
Milyen céljaitok, álmaitok vannak a zenekarral kapcsolatban?
A fő célunk egyértelműen az, hogy elérjük a lehető legtöbb embert a dalainkkal és annak is örülnék, ha ebből a számláimat is ki tudnám fizetni. Viszont határozottan állítom, hogy nem fogjuk eladni magunkat és így a szupersztárságig emelkedni.
