Partnerem a telefonvonal másik végén Dirk Slachter basszusgitáros volt, aki rendkívül bőbeszédűen és barátságosan felelgetett kíváncsiskodásomra. Sajnos az interjú előtt még nem birtokoltam az új albumot, így első kérdésem természetesen a lemez bemutatása felé irányult...
Szóval még nem hallottad? Ez nehéz lesz! (nevet) Hmm... az új album..., először is a Gamma Ray történetében ez az első alkalom, hogy ugyanazzal a felállással rögzítettük a lemezt, mint egy másikat, aztán a hangzása hasonló, mint a Somewhere Out In Space-é, és... nos, nehéz így beszélni valamiről, amit nem ismersz!
Hát igen...
(nevet) Várjál, előveszem az albumot, hogy mondjak valamit a dalokról...
Olyan véleményt azért már hallottam az új lemezről, hogy egy kissé populárisabb, mint az előző. Igaz ez?
Hogy populárisabb?! Erről mi nem igazán tudunk! (nevet) Úgy gondolom - mivel az eddigi visszajelzések nagyon jók voltak az újságok részéről és bárhonnan, még talán sosem voltunk ilyen nagyok abban amit csinálunk, mint ahogy azt a sok telefoninterjú is mutatja... (nevet) Ez most valami rendkívüli, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi fog történni, ha az album kijön és turnézni megyünk. Nem tudom, nincsenek nagy elvárásaim, de minden nagyon kedvezőnek tűnik, minden jel erre mutat. Érted mire gondolok?
Persze.
Remélem előre tudunk lépni ezzel az albummal. Úgy értem az irány ugyanaz, mint a Somewhere albumé, de sokkal töményebb, mert a zenekar a második felvételét készítette így együtt, és ez a felvétel egész folyamatát sokkal könnyebbé tette, mint az előzőnél, mert így mindenki magával tudott foglalkozni. Eddig Kai és én voltunk a producerek, de most mindenki egy kicsit producerkedett. Valahogy így alakult.
A lemezen helyet kapott egy Pet Shop Boys feldolgozás is. Kié volt ez a furcsa ötlet?
(nevet) Kai találta ki. Már nagyon elege volt belőle, hogy régi rock és metal dalokat játsszon, és valami új hangzást keresett, úgy hogy a dalt ne kelljen megváltoztatni. Az volt az elképzelés, hogy valami teljesen mást csináljunk, találjunk egy pop nótát - sőt, egy slágert - és igazi metal dallá formáljuk. Kipróbáltuk, működött, ezért tettük fel a lemezre. Tulajdonképpen csak egy teszt volt a stúdióban; OK, csináljuk meg. Az eredeti dalból két sávot feltettünk egy keverőre, Daniel rádobolt, Kai rágitározott, és ennyi volt. Mindenkinek tetszett, az összes barátunk és aki hallotta a stúdióban azt mondta, hogy: hú ez óriási, fel kell tennetek a lemezre, és megtettük. És nem bónusz track vagy ilyesmi, hanem egy "normális" dal a korongon.
Az előző lemezből mennyit adtatok el?
Ó, ezt nem igazán tudom. (nevet)
Akkor melyik volt a legsikeresebb?
Az hiszem - mert a japán piac elég problémás, mikor oda mentünk turnézni a legtöbbet ott adták el, de amúgy a lemezeladás egy kicsit csökkent -, szóval a legsikeresebb album világszerte... talán... nem is tudom. Az Insanity And Genius és a Land Of The Free fogyott egyformán. Németországban természetesen meg az első album. Vicces, de a Heading For Tomorrownak volt a legnagyobb sikere. De lehet, hogy mindenki mást mond, ez igazából Kai területe, én nem tudom. A következő album, a Sigh No More, volt talán az a pont amikor kerestünk valamiféle stílust, ami akkor jellemzett minket. Az utolsó 3 albummal találtuk meg igazán amit kerestünk. és úgy gondolom, hogy ebbe az irányba tartunk, mert ezt a zenét érezzük. Nem producerkedünk túl sokat, csak játsszuk a zenét és egy keveset javítunk rajta a stúdióban, ezért mondom, hogy ennél az albumnál a produceri teendők nagyon könnyűek voltak, mert mindenki ugyanazt érezte, mindenki ugyanazt akarta játszani. Nem kellett azt mondani, hogy: "Henjo, légy szíves játszd fel ezt a gitárszólót, és Daniel ezt a dobrészt egy kicsit másképp csináld meg", mert mindenki azt játszotta, amit kellett. És ez nagyon jó dolog. Remélem, hogy ez így is marad a következő 10 albumig! (nevet)
A kiadótok mennyire támogat benneteket?
Nagyon. A kiadónál egy lány - Sandra - segít sokat. Cirka 10 órát dolgozik naponta, a promóciót ő intézi. Nagyon jó ennél a kiadónál, hogy a munkájukkal ránk koncentrálnak, és ez nagyon jó érzés. Minden tökéletesen működik. Régebben volt egy kevés problémánk a Noise Records-szal, mert a kapcsolatunk nem volt túl rózsás, a promóció nem volt megfelelő, ilyesmi, de most - először - tényleg minden tökéletes.
Mekkora egy Gamma Ray album költségvetése?
Nem tudom. Nem túl nagy. Kevesebb, mint az első albumé, az sokkal többe került, mint a Powerplant.
Komolyan?
Igen. Rengeteg oka van, például, hogy már saját stúdiónk van, és ott mindent meg tudunk csinálni, és persze az egész stúdiótechnika megváltozott az elmúlt 10 év alatt. Az összes stúdióköltséget, a produceri munkát meg lehet spórolni, a gitárokat az éneket fel lehet venni egy nem túl nagy stúdióban, amit mindenki megvalósíthat otthon, ha akar. Csak néhány szerkezet kell, mert a nagy stúdiók, ahol pl. egy ilyen albumot felvehetsz, nagyon drágák, mert a kiadóknak többet kell fizetniük ugyanolyan minőségű hangzásért. Szóval ezek a dolgok változtak, és ezt mi nagyon olcsón meg tudjuk valósítani. Amit elárulhatok, az az, hogy egy 5 számjegyű összegről van szó.
Akkor biztos Kai stúdiójában vettétek fel a lemezt, ugye?
A stúdió Kaié és az enyém. Az elmúlt 5 évben rengeteg pénzt öltem a stúdióba, és nagyon jó most a felszereltsége. Kai is ugyanezt tette. Mindent ott vettünk fel és kevertünk.
Mit gondolsz arról, hogy Kai néhány más dologban is részt vesz. Nem zavarja ez a Gamma Ray munkáját?
Az Iron Saviourre gondolsz?
Igen.
Néha igen. Az elmúlt évben Kai nagyon elfoglalt volt, és azt mondta, hogy már nem fogja így tovább folytatni, mert, mert ő is családos, a felesége ismét terhes, hamarosan megszületik a második gyerekük, és nem akarja ezt tovább folytatni. Ahogy hazaértünk az utolsó turnéról, rögtön Pete-tel az Iron Saviourből kezdett dolgozni, az új albumot csinálták, zenét szereztek, próbálni kellett, ott volt a mi lemezünk is és ez sok volt neki. Azt hiszem Pete tudja is ezt, hogy mi élvez elsőbbséget nála, egy-két dalt még megcsinál, de turnéra már nem akar velük menni.
Kedveled egyébként az Iron Saviourt?
Igen, tetszik, de természetesen ez nem az a zene amit én szeretnék játszani. De tényleg tetszik, jó munka, Pete kiváló zeneszerző, jó hangmérnök és persze remek énekes!
Milyen a kapcsolatotok az olyan új csapatokkal, mint pl. a Hammerfall, Edguy, ill. a régiekkel, mint pl. a Running Wild, Helloween, stb?
Nagyon jó. Mindenki ismeri egymást, semmiféle harc vagy ellenségeskedés nincs köztünk, igazán jó a kapcsolatunk.
Mint egy nagy család...
Igen! (nevet) Mindenhol összefutunk, jó érzés...
Már bő 10 éve benne élsz a metal világban, van még valami, amit el akarsz érni?
Amit el akarok érni, az az, hogy az emberekkel megértessem azt, hogy ez nem csak üzlet. Hogy is mondjam? Távol akarom magam tartani ettől, kívül élni, ezért vagyok igazán elégedett, és remélem, hogy az életem végéig meg tudom ezt tartani. Ezt akarom elérni. Meg talán lesz valamikor egy nagyobb lakásom. (nevet) Az az egyetlen álmom, hogy lesz egy akkora nappalim, amiben elfér egy hangversenyzongora, ami elég nagy darab. Szép lenne... Egyébként nincs rá igazából szükségem! (nevet) Meg szeretnék több időt együtt eltölteni az emberekkel, elmenni valahova.
Szeretsz utazgatni?
Persze. Szeretek turnézni, most egy nagyon jó turnéügynökségünk van, minden kiválóan van megszervezve, jó a stábunk, így most pihentető a turnézás. Csak magunkkal kell foglalkoznunk és játszani a koncerteken. Tényleg nagyon pihentető.
Nem unalmas?
Nem, egyáltalán nem az. Bárhova mész, mindenhol más a hangulat, az emberek különbözőek, kicsit sem unalmas a turnézás. Még nem. Most 34 éves vagyok és még nem untat. Ha majd untatni fog, abbahagyom! (nevet)
Mit gondolsz, hol van most a Gamma Ray helye a heavy metal világában?
Más zenekarokkal összehasonlítva?
Igen.
Lássuk csak, most minden zöld utat kapott, úgy érzem nagyon jó helyzetben vagyunk. Ha csak azt nézzük, hogy az új lemezzel mi történt. Németországban működik ugye a Helloween, a Gamma Ray, a Rage, a Grave Digger, ezek a vezető csapatok, de, hogy hol van a Gamma Ray helye, azt nem tudom. Nem is nagyon izgatom magam ezért.
Arról mit gondolsz, hogy a heavy metal visszatérőben van?
Ez egy furcsa dolog, mert mindenki azt harsogja, hogy a heavy metal visszatér, de nem igazán látom, hogy ez igaz lenne. Van néhány fiatal, friss csapat, akik nagy sikereket érnek el, mint pl. a Hammerfall, de nem hiszem, hogy ez igazán olyan kivételes lenne, mert még mindig nincsenek tévéműsorok, a Viván a Metalla, az MTV-n a Headbanger's Ball óta, nincsenek kifejezetten heavy metal rádióműsorok, szóval hol van a nagy visszatérés, én nem látom... Minden ugyanúgy működik, bárhova mész. Nem hiszek benne, amíg nem látom.
Igen, a média hajtogatja ezt, de én sem látom igazán...
Igen, a média kezdte az egészet, mert tartottak attól, hogy elveszítenek mindent, különösen a sajtót.
Érdekel az underground?
Persze, rengeteg CD-m van, a kiadók küldik és mások is, hogy hallgassam meg, mit gondolok róla, lehet-e velük valamit kezdeni, így természetesen érdekel.
Van olyan zenekar, akik esetleg befuthat a jövőben?
Nem tudom, mert az elmúlt pár hónapban nem volt időm keresni zenekarokat, túlságosan lekötöttek a Gamma Ray ügyei és a saját dolgaim.
El tudod képzelni az életedet a Gamma Ray, illetve a zene nélkül?
Természetesen a Gamma Ray nélkül el tudom képzelni az életemet, de zene nélkül nem nagyon! (nevet)
Mi az eredeti foglalkozásod?
Nincs szakmám, mert mindig is zenével akartam foglalkozni, és ezt is tettem életem legnagyobb részében. Persze a kezdeti időkben dolgoznom kellett, de nem tanultam semmi szakmát. Egy építkezésen dolgoztam, mint villanyszerelő, és ha nem volt elég pénzem, akkor ezt csináltam. De soha nem tanultam, nincs róla papírom, mert az apám mérnök és ő tanított meg erre valamennyire. Nagyon foglalkoztatott az elektronika 15 évesen, ezért is érdekel a stúdiótechnika. Azt is lehetne mondani, hogy ez a második hivatásom. Ha kimennék az utcára, elütne egy autó és a kezem tönkremenne, nem tudnék többet játszani, akkor nyugodtan elmehetnék a stúdióba dolgozni, mint hangmérnök, producer, vagy turnékra hangtechnikusnak.
Van családod?
Már elváltam. (nevet) Amúgy 4 éve nősültem, a fiam pedig áprilisban volt 6 éves.
Hogy tolerálták a foglalkozásodat?
Ez rendben működött, talán az első években volt túl sok minden rajtuk. Amikor nem turnéztam, akkor szinte az egész napomat a fiammal tudtam tölteni, nem úgy, mint más, normális foglalkozást űző embere. A probléma az volt, hogy túl nagy nyomás nehezedett rám azzal, hogy egy családot el kellett tartanom, a pénzkeresés, és ha a Gamma Ray-jel nem volt dolgom, akkor rengeteg időt töltöttem a stúdiónkban más zenekarokkal. Valahogy kellett tolerálniuk, mert én kerestem a pénzt! (nevet)
Milyen egy napod, ha nem turnézol, és nem dolgozol a stúdióban?
Nos, néha zenét szerzek, de általában mindig kell valamit ellenőrizni a turnéval kapcsolatban, gondoskodni egy csomó mindenről, mint pl. most is. Rengeteg munka van egy-egy turné mögött, amit senki sem lát. Vakáción már nem is tudom hány éve nem voltam! Ez az igazság. Otthon vár még egy nagy halom utálatos papírmunka a vámhivatalnak és ilyesmi. Ezt is meg kell csinálnom! (nevet) Rengeteg tennivaló van. Ha igazán van időm, azt a fiammal töltöm.
Más téma... Mi a véleményed az Európai Unióról és a közös pénzről?
Nos, összességében jó dolog, de rengeteg problémát is fog hozni magával. Jó dolognak tartom az eurót is, mert rengeteg problémát megszüntet a pénzváltás miatt, az európai turnézás sokkal könnyebb lesz. Az, hogy annyi országot egyesítenek, abból a szempontból kedvező, hogy a jó dolgokat ki lehet majd cserélni, bár nem tudom, hogy lehet ezt majd megvalósítani a való életben, de az ötlet ami mögötte van, az tetszik.