Az utóbbi időkben sok viszontagságot megélt Sear Bliss él és virul, minden ellenkező híresztelés ellenére. Utolsó lemezük, a Grand Destiny után azonnal belevetették magukat a dalírásba, az viszont, hogy mi lesz az új anyag sorsa, egyelőre még kérdéses. A basszusgitáros / frontember, Nagy András válaszolt kérdéseimre.
Elég nehezen született meg a legutóbbi albumotok. Szerinted mi volt a legnagyobb hátráltató erő a hosszú hónapok alatt?
A lemez könnyen született meg és nem volt semmiféle hátráltató ok. Ez csak kívülről tűnhetett így. A mi véleményünk az, hogy teljesen mindegy, hogy egy zenekar évente vagy ötévente ad ki albumokat, amíg minőséget tud képviselni. A Haunting 3 hónap alatt készült, most nem akartuk így elkapkodni a dolgokat. Folyamatosan írtuk a dalokat, persze van egy csomó olyan, amit időközbe elhagytunk. Tulajdonképpen egy percre sem álltunk le, folyamatosan próbálunk már évek óta. Persze a lemez sokkal előbb megjelent volna, ha találunk kiadót, kaptunk is ajánlatokat, de mindenhol várnunk kellett volna, mi viszont már nem akartunk várni, mert tényleg felröppent mindenféle hülye pletyka, hogy már nem is létezünk, meg ilyenek. Mivel szerencsére tényleg nagy volt már az érdeklődés, ezért elfogadtuk a Nephilim ajánlatát, akik aztán állták is a szavukat és gyorsan megjelentették a Grand Destinyt. Ha a korábbi kiadónk, a Mascot nem megy át teljes profilváltáson és nem csak a progresszív rock érdekelte volna őket, akkor biztosan korábban megjelenhetett volna az album, de hát sajnos ők már teljesen elfordultak a black metaltól és az ehhez hasonló műfajoktól. Mindezekkel a tényekkel csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy jelen esetben nem a banda hibája, hogy ennyit kellett várni. Beleugorhattunk volna ismét előnytelen szerződésekbe, de úgy gondoltuk, inkább kivárjuk a megfelelő pillanatot.
Változott a zenekar felállása a lemez felvétele óta?
Igen, változott. Azt hiszem meg is lepődnek majd néhányan.
Egyáltalán miért cserélődik ilyen sűrűn a tagság az utóbbi időben nálatok? Van erre valami ésszerű indok, vagy egész egyszerűen így alakult?
Szeretnék leszögezni valamit. A Sear Bliss-ben mindig is sok volt a tagcsere. Ezt lehet, hogy nem tudja mindenki. Mi egy ilyen zenekar vagyunk, ez így van rendjén nálunk. Folyamatosan keresgélünk és törekedünk a lehető legjobbra. Annak idején a Pagan Winter felvétele előtt is voltak tagcserék, utána is. Külföldön minden black metal zenekar vendégzenészekkel dolgozik vagy állandóan cserélődik a tagság és ez senkit nem érdekel. Nálunk meg mindenki ezzel foglalkozik. A Popcorn-ban szoktak ilyenek lenni, hogy pl. "Hú, Kevin kivált a Backstreet Boys-ból!" stb. Szóval tényleg nem értem, hogy miért ezzel foglalkozik sok ember a zene helyett. Nálunk csak a zene számít. Az is lehet, hogy legközelebb nem tűntetjük fel a tagok nevét a borítón. A Sear Bliss egyébként úgy indult, hogy nem készülnek rólunk fotók, nem adunk koncertet, de aztán megtörtük ezt a folyamatot pedig 2 éven keresztül tartottuk magunkat ehhez. Amúgy pl. a Pagan Winteren vendégdobossal dolgoztunk, aztán a megjelenés után kiszállt Winter, az első 2 koncerten nem is játszott velünk, majd a Phantoms-ra ismét visszajött hozzánk. Ezt csak azért mondom, mert kb. mindig ez a folyamat jellemezte a csapatot. Igazán szilárd felállást sosem tudtunk kialakítani.
Úgy tudom, már készülnek az új lemez dalai... Mesélj erről, milyenek, mi változott, az új emberek mennyire veszik ki a részüket a dalírásból?
Igen, elég jól haladunk. Elvileg márciusban vesszük fel az új albumot. Már kb. a fele teljesen kész van és szerencsére most nagyon sok ötletünk van, szinte folyamatosan születnek az új témák, és ez minden egyes tagra jellemző, tehát mindenki kiveszi a részét a dolgokban, ez mindig is így volt nálunk. Ha jellemeznem kell az új dalokat, azt tudnám mondani, hogy olyan anyag születik, mint amilyenek a Phantoms albumot vagy az In the shadow of another world című dalunkat jellemezték. Persze a végeredmény biztos nem lesz ugyanaz, nem is akarjuk, de a dalok ugyanabban a felfogásban születtek és a mostani formájukban erőteljesen hasonlítanak az említett tételekre.
A kiadótok külföldön is promótálja a lemezt. Jöttek már visszajelzések, kritikák?
Persze, sok visszajelzés jött már és szerencsére nagyon pozitívak, főleg a német Ablaze magazin főszerkesztője indult be nagyon a Grand Destinyre, épp a mostani számban van egy négyoldalas Sear Bliss interjú. Sok helyre eljutott a lemez, még japán terjesztés is van, de azért mindenhova nem sikerült eljuttatni az albumot, de most, hogy az amerikai Red Stream világszerte megjelenteti a Grand Destinyt, végre tényleg mindenütt kapható lesz, komoly terjesztéssel.
Apropó, kiadó. Mit tudsz a Nephilimről, igazak a megszűnéséről terjengő pletykák?
Ami a Nephilimet illeti, nem tudok sok mindent. Annyi biztos, hogy megszűnik a kiadó, de újjáalakulnak, viszont az biztos, hogy a közeljövőben semmit nem adnak ki. Sokkal többet én sem tudok.
Csökkent a Sear Bliss népszerűsége a kényszerű pihenő alatt vagy kitartottak a táborotok?
Nem hiszem, hogy csökkent volna a Sear Bliss népszerűsége, mert szerencsére az underground nem arról szól, hogy elfelejtenek, ha nem vagy a címlapon, vagy keveset szerepelsz az újságokban. Épp az volt a jó, hogy rengetegen érdeklődtek mindenhonnan, hogy mikor lesz már új album. Koncertek viszont folyamatosan voltak, külföldön, meg itthon is, sőt volt egy európai miniturné is tavaly.
Milyen koncertlehetőségeitek vannak mostanában?
Mint eddig. Most sem akarjuk túlzásba vinni az itthoni koncerteket. Év végén még lesz egy budapesti fellépés, november 17-én Pécsett játszunk, aztán meg december elején Szlovéniában. Jövő év első felében pedig valószínűleg ismét egy komolyabb Európa turnén vehetünk részt. Meg kell még említenem az Illyés Gyula Színházzal közös produkciónkat, ami lényegében egy black metal opera és nyáron több helyen előadtuk országszerte. A kedvező fogadtatás miatt lesz folytatása is a körútnak, egyelőre még csak egy dátum biztos: november 12. Szentgotthárd, de jövő év elején Budapesten is bemutatásra kerül a darab.
Követed a friss black metal csapatokat? Vannak új kedvenceid?
Persze, hogy követem, hiszen számomra a black metal több mint egyszerű szórakozás. Mostanában sajnos nincs annyi jó lemez és banda mint pár évvel ezelőtt, de azért van mit hallgatnom. Az új Carpathian Forest az nagyon jó például, de a Khold is izgalmas.
Szerinted egy black metal zenekarnak muszáj ideológiailag erősnek lennie vagy elég az, ha csupán a zenéjük jó?
Az ideológia és mondanivaló is nagyon fontos szerintem.
Változott valamit az évek alatt a Sear Bliss szellemisége számodra? Mit képvisel ma a zenekar, hova helyeznéd a műfajok között?
Nem hiszem, hogy változott volna a Sear Bliss szellemisége az évek során. Most is ugyanaz a cél, nem változtunk meg, nem fordultunk el az általunk felépített szabályoktól, de az biztos, hogy sok tapasztalatot szereztünk és persze fejlődtünk is, idősebbek is lettünk, jobban tudjuk mit is akarunk pontosan, stb. Mi mindig ki fogunk tartani a Sear Bliss célkitűzései mellett. Szerintem ma is ugyanazt képviseljük, mint régen. Megszállottak vagyunk, szerintem csak ez az egy dolog számít, akármiről legyen is szó, akármit akarsz is elérni. Nem tudom, hova is helyezhetnénk magunkat a műfajok között, de ez nem is a mi dolgunk, hanem a hallgatóké és a kritikusoké. Mi csak azt csináljuk, amit szeretünk, elszántan. Azok vagyunk, amik. Ellenállhatatlan vonzalmat érzünk az élet sötét oldalához, ez az, ami inspirál minket.
