Shock!

Első körben nem tudtam hova tenni ezt a nevet. Majd miután wice kolléga felvilágosított, hogy ez bizony az ex-Celtic Frost Tom Warrior új zenekara, bizton számítottam valami durvulatra, úgy vissza a gyökerekhez. Ennek utána kell nézni, ez BIZTOSAN, Tom Warrior csapata?! Mert ha kerékbe törnének se jutott volna eszembe erről az elektronikus puttyogásos, indusztriál akármiről a Celtic Frost. Gitárral persze.

Jaj, félre ne értsetek, nem rossz ez, egyáltalán, csak nem erre számítottam, ilyen Nine Inch Nails vonalon haladó effektes, érdekes, borult muzsikára. Kicsit Marilyn Manson is - konkrétan az Antichrist Superstar ugrott be - hozzá illő drogos, vizionálásra serkentő szövegek, nyomorultul is érzem magam a második tételnél, kapcsolnám ki, de megállít a kíváncsiság, érdekel a gépi világ, pedig rideg, már porszemnek érzem magam, az alkotók elérték céljukat, pörgök-forgok az univerzum legeldugottabb sarkában, nyomomban néhány hangfoszlány, nehogy egy kevés megnyugvást találjak.

Elkap, magával ránt, monoton mozdulatokkal úszom a levegőben, vibrál a fény körülöttem, kapaszkodnék, de nincs miben, megőrjít a társtalan magány, de ott mintha egy intő kezet látnék, hívogat, erre, tovább. Követem, mert nincs esély, kígyózik az út előttem, merre van az ajtó, itt szürke minden - vagy vérvörös -, kezem között szétmállik a korlát, puha ködbe vetem magam, visz magával, de örvény húz, akarom a véget, de gyenge vagyok, és megint kezdődik elölről az örök körforgás...