No, ez már igen! Feszes, tökös riffek (kicsit modern thrashesek), dallamos gitárjáték, üvöltés (bár hosszú távon egysíkú a srác eléggé). A csapat '99-ben alakult, a kezdetekkor klasszikus dallamos death metalt játszottak, de már inkább a hardcore felé menetelnek. Nyilván az is benne van, hogy az mostanában eladhatóbb. Jaj, de gonosz vagyok. De ez így van sajnos.
Ettől eltekintve nem játszik rossz zenét a csapat, olyan kellemesen vehemens, adrenalinos, mál-há-zós metalt. Szeretnek a ritmusokkal játszani, valószínűleg sok Meshuggah-t is hallgathattak, a gitáros igyekszik néha úgy ritmizálni, mint Fredrik Thordendal. Ezt a második dalban figyelhetjük meg alaposabban. Mellette a dobos sem ódzkodott Thomas Haake játékát figyelni.
Persze nem másol, meg hát nehéz is lenne ezt a két ritmus-zsenit utánozni, de nem rossz, amit művelnek a By Nightos srácok. Fura módon a cd promóján az is olvasható, hogy az Opeth is hatott rájuk, mondjuk nem tudom hol, lehet, hogy sokat hallgatták őket, de a zenéjükön nem hallatszik. Nem is baj egyébként. Húú, pedig ahogy látom elég kis tejfelesszájúak, tán még bajuszuk sem serkent és összesen (öten) nyomnak tán százötven kilót.
Kicsit néha a Fear Factory hatását is érzem a zenében, bár ez mind olyan, hogy összekeverték hatásaikat és írtak dalokat jól. Hangszerileg ügyesek, akadtak már most jó ötleteik, de persze még rámentek a feszes, húzós témákra. Nem is baj ez, majd szép lassan kialakulnak az egyéni ízek náluk. Szépen is szól a lemez, vaskosak a gitárok, a bőgőt is szépen hallani. Studio Mega a hely neve ahol felvették, talán a következő Antfarmot tisztelhetjük benne?
Az utolsó dal erősen utánérzéses, az istennek nem ugrik be melyik zenekartól csentek riffet, bár a végén olyan szépen bedurvulnak, hogy összezavarodott a pulzusom teljesen. Végighallgatva azért erősen érződik, hogy fiatal koruk miatt nem alakult ki túl sok egyéni íz a zenéjükben, hangszerileg viszont már most lekörözik sok pályatársukat, így biztos vagyok benne, hogy kellő rutin után okoznak még meglepetést nekünk. Remélem nem azzal, hogy hasonlóan béna borítót készítenek, mint most.
Aki meg kedveli az erőteljes, izgalmakat is rejtő zenéket, figyeljen oda a zenekarra, megéri. Én is azt teszem. Mindemellett érdemes belefülelni a gitáros és vokalista srác másik zenekarába, a Trendkillbe. Szintén rendkívül súlyos alkotás.
