Ugye milyen barátságos cím? Nekem is rögtön megtetszett, hát még azután, hogy betettem a lejátszóba a '97-ben alakult, eredetileg svéd zenekar új korongját. Azért mondom, hogy eredetileg svéd, mert mostanra a két gitárt a finn Kuusisto testvérek kezelik, nem is akárhogyan.
Kórházi zajjal kezdődik az első nóta, a Butchered, Slaughtered, Strangled, Hanged (megint egy barátságos cím) és innentől kezdve beindul a kíméletlen thrash zúzda, első hallgatásra nekiesik a zene az embernek, mint egy pitbull. De tényleg, régen hallottam ilyen agresszív zenét, úgy megy át az emberen, mint egy expresszvonat. Van itt kevés hatás Göteborgból (az At the Gates, mint alapbanda), kevés Meshuggah-szerű tördelt ritmus - főleg az első nótában - és rengeteg thrash, kíméletlenül, csípőből. Ebben persze benne van az album egyik hátránya is, elég nehéz egyszerre meghallgatni, mert 20 perc után kissé monotonná válik, főleg Jonas Kjellgren vokálja miatt, ami hörgés, üvöltés és sikoltás elég durva elegye, néha úgy üvölt, mintha a halálán lenne - persze ezt is meg lehet szokni. Első hallásra beugorhat a The Haunted neve is, de a Carnal Forge nem használ annyi dallamot, pedig ahol dallamosabb riffeket nyomnak, például a Hand of Doomban, kifejezetten jó témákat tudnak összehozni.
Jó ez az album, de azért van néhány nóta, ami kiemelkedik, a már említett Hand of Doom, az Everything Dies illetve a Totalitarian Torture, de összességében is magas a színvonal, ez nem egy tucatlemez.
Aki szereti a göteborgi fémet és a thrash-t és ehhez a gyors tempókat, annak nagyon be fog jönni, de én azért néha hiányolom a dallamokat, hiába, a Haunted azért nagy kedvenc. Érdemes meghallgatni.
