A denveri Cephalic Carnage nem tartozik a bolygó épeszű zenekarai közé, de a maguk nemében közel tökéletes, amit csinálnak. Zenéjük valahol a grindcore-ban gyökeredzik, mindegyik dalban felbukkannak a jellegzetes blastbeatek, ám az arcoknak kiváló érzékük van ahhoz, hogy miként lehet izgalmassá, változatossá varázsolni ezt a hihetetlenül durva muzsikát.
megjelenés:
2005 |
kiadó:
Relapse / Fuck To The Music |
pontszám:
8 /10 Szerinted hány pont?
|
A műfajban megszokott pár másodperces darák helyett 12 hosszabb szerzemény sorakozik az Anomalies-en, ami a féktelen brutalitás ellenére is mindvégig dalközpontú marad. A szélvész tempók mellett hol death metalosan fortyogó, hol klasszikus jenki thrashben gyökeredző fejszaggató riffek, mesterien elhelyezett doomos belassulások, gyilkos törések sorjáznak egymás után, de az ének terén is mertek kísérletezni: a vérhányás, hörgés mellett néhol tiszta és jól megírt dallamok is felütik a fejüket, a legjobb példa erre a Dying Will Be The Death Of Me című darab, ahol a dalnok Lenzig már-már slágeres témákat ereszt ki magából. Akadnak meglehetősen pszichopata atmoszférát árasztó, tisztán pengetett hangulatdarabok is, ezeket is jól eltalálták.
Összességében elég egyéni a zene, de a Napalm Death, a Morbid Angel és a Meshuggah alighanem a kedvenceik közé tartozhat. Az amerikai extrém underground szép hagyományainak megfelelően a zenészeket hallhatóan nem nagyon lehetne zavarba ejteni semmilyen figurával, vérprofin muzsikálnak a fickók, különösen a John nevű dobos üt rendkívül fineszesen és élvezetesen. A szó szoros értelmében véve extrém, ám nagyon is muzikális, amit művelnek. Minőségi munka.