Nos, még egy tipikus amerikai death metal zenekar. Tampából. Ott már az anyatejjel ezeket a horzsoló riffeket szívják magukba a fiatalok. Nyilván.
megjelenés:
2003 |
kiadó:
Century Media / Record Express |
pontszám:
5,5 /10 Szerinted hány pont?
|
Ha esetleg még nem hallottál volna a zenekarról, annak az az oka, hogy normális terjesztés csak ez a lemezük kapott eddig, pedig 1997 óta működnek és már három lemezük megjelent eddig, varázslatosabbnál-varázslatosabb borítókkal. A harmadik lemez után, 2001-2002-ben masszívan körbejárták Amerikát. 2003-ban kitalálták, hogy ideje új lemezt írni, amihez új tagok sem ártanának, akik nem nyernének férfiszépségversenyt, az biztos. Az eredeti felállásból Brian Malone maradt, aki gitározik és szerinte teljesen más megközelítésű ez a lemez, mint az eddigiek. Ennek annyira nem hiszek, ha a negyedik lemezen is a tipikus amcsi death kliséket bírják puffogtatni, akkor inkább nem képzelem el, milyen lehetett az előző három korong. Felteszem, ugyanilyen.
Gyorsulat, középtempó váltakozva, gyors dobossal, karcos torkú hörgőssel, ügyes szólógitárossal, aki az ötödik dalban egész kellemes keleties dallamokat bírt kitalálni. Érdekes módon nem csak a gyorsaságra mentek rá, értem ezalatt, hogy a nyolc dal nem átlagháromperces, hanem akad hat perc fölötti is, melyben változatosabb hangulatokat hoznak, olykor egész szimpatikusan sejtelmes, súlyos témákkal. Nahát.
Mindamellett ez még akkor is csak egy nagyon tucat death lemez, nulla megjegyezhetőséggel, annál több utánérzéssel - mivel az eredetiség szikrájáról jelen esetben teljesen felesleges beszélni -, mondhatni ez korrekt iparosmunka, de semmi más.