Shock!

november 22.
péntek
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

May Result: Tmina

Nem tudom, itthon hány black metal fanatikusnak mond valamit a May Result név, én sem hallottam róluk semmit egészen decemberig, amikor is ezt a CD-t (illetve előzetes promóját) kaptam tőlük egy magyarországi koncertjük után. Aztán elkezdtem hallgatni és leesett az állam, majd mindjárt mondom, miért.

megjelenés:
2002
kiadó:
CCP Records
pontszám:
8 /10

Szerinted hány pont?
( 0 Szavazat )

Először is, ami érdekesség lehet (így a hatalmas black dömping lecsengése után) hogy ez a zenekar Szerbiából jött, ott az egyik vezető fekete hordának számítanak és ez már a második lemezük. A promo CD alapján első lemezük egy picit egyszerűbb, direktebb, dallamosabb zenét tartalmazhatott, de a 7 számos Tmina (Sötétség/szürkület) c. lemez már egészén mást mutat, magasztosabb, dicsőségesebb ugyanakkor komorabb atmoszférát áraszt.

A kicsit hosszadalmas, de hangulatos szintis intro után nagyon belevágnak a srácok egyből valami blastbeat témába. Hihetetlen volt először hallani, ugyanis hangzásilag is teljesen rendben van a Tmina. Magyarán blackesen kásás, de erőteljes és kivehető minden egy kis koncentrálással (és ez így jó ebben a stílusban szerintem!). Valahogy olyannyira "utaztató" a lemez hangulata, amit talán legutoljára ilyen formában az Emperor: In The Nightside Eclipse-en hallottam. Komolyan mondom, teljesen vizuális a dolog, ami nagyon nagy erény egy black zenekarnál és máris a minőség egyik záloga.

A számok persze még nem nőttek fel a Császáréhoz, de azért nagyon nagy momentumok vannak itt. A már említett nyitó My Martyred Soul szimfonikus jellegű gitár-szinti összjátékvihara egyből lenyűgöz és a gonosz hangot is néhol remekül ritmizálták, ami fontos a megjegyezhetőség szempontjából, nem csak az a gyengébb zenekaroknál előforduló tipikus szövegrákántálást hallhatunk. Bár black metalnál inkább a hangulathordozást szokták kiemelni, meg kell, hogy mondjam, hogy itt a nyitónótán kívül még két mestermű is született, ami minden ízében zseniális szerintem. Mindkettőben van egy fajta szerb hangulat. Ez hatalmas dolog, komolyan mondom!

Az egyik kedvencem a Stars Hysteria, aminek nyitó szintidallama, annyira eltalált hogy szinte beleborzongtam. Kifejezi mindazt, ami az utóbbi években hazájukban lezajlott: a rettegést, fájdalmat, pusztulást (ha jól tudom, a szintis Milan katona volt a Koszovói dolgok idején!!!). Nagyon eltalált! Ebben dallamos ének is hallható egypár taktus erejéig, ami emlékeztet az Emperor hasonló dolgaira és Simen (Dimmu, ex-Borknagar stb.) vokáljára egyaránt. Amolyan borongós, kesergős, de mégis hősies hang ez. Amúgy a nemzeti dolgot erősíti még a Zagaran, és a Jata Moja Urna (Tmina Prackozopja) - a cirill betűkből legalábbis így olvastam ki - teljes szerb szövege, illetve néhány dallam és szövegfoszlány. Ez igazán merész húzás amúgy, mert ismerjük, hogy a szláv nyelvek milyen furán hatnak számunkra is, pláne nyugatabbra, de itt teljesen rendben van, legalább annyira, mint a norvég az északiaknál. A másik kedvenc a Coldwinds Dominion (Son Of Stribog), amiben pedig gyönyörű a nyitó hegedű, később akusztikus gitárral együtt. Ha nem is játszik markáns dallamot, nagyon-nagyon hangulatos. A nóta dimmus-szintis refrénje pedig telitalálat számomra.

Az előzőekből kiderül, hogy eléggé szintiközpontú az anyag. Állandóan folynak a sötétséget árasztó hangok Milan hangszeréből, de ha nem, akkor kitűnik, death/thrash metalos riffek éppen úgy vannak, mint blackes dallamok és durvulatok a gitárosok, Kozeljnik és Dusan, témái között, sőt itt-ott még ikerszólókat is hallottam, bár ezek hangzását a sűrű zenében még nem találták el annyira.

Nagyon nagy atmoszféra jellemzi végig a dolgot, és ugyan még kialakulóban van, de érződik az egyéni íz! Ilyen hangzást meg nem hallottam még magyar black anyagon, ami erőteljes, dús, a végletekig nyersen atmoszférikus, mégis teljesen átlátható. (Azóta hallottam egy főleg szerb zenekarokat tartalmazó válogatást is, és olyan megszólalása, zenei felkészültség van rajta, hogy csak lestem. Ennyit a "magyar szinten jól szól" jelzőről.)

A borító, a fotók és a CD korong is nagyon igényesen néz ki, szóval a külcsínnel sincs semmi gond. Kicsit talán a gyorsabb témákat is markánsabbá kéne tenni, leginkább a gitárra gondolok itt. Főleg az éjszakai hallgatást ajánlom, akkor nagyon ott tud lenni a hangulatilag. Felettébb érdekes hallgatnivaló!

 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Friss

Hozzászólások

Galériák

 

Die Krupps - Budapest, Dürer Kert, 2011. május 1.

 

Thaurorod - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 14.

 

Overkill - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. március 11.

 

A Life Divided - Budapest, Petőfi Csarnok, 2011. február 23.

 

Jerry Lee Lewis - Budapest, Papp László Budapest Sportaréna, 2010. október 31.

 

Dark Tranquillity - Budapest, Dürer Kert, 2010. október 14.