Nem számítok zeneműértőnek grindcore körökben, de én kaptam a Neural Booster új lemezét kielemzésre. Nincs könnyű feladata az embernek az ilyen dühkirohanás típusú zenékkel. Egyrészt általában sem a hangzás, sem a zeneiség maga nem könnyíti meg a dolgunkat, hiszen a brutalitás ilyen megnyilvánulása könyörtelen cséplésekkel jár, amelyet csak nagy ritkán akaszt meg valami zeneibb rész.
De minthogy a grindcore műfajt a hardcore egy keményebb válfajának szokás mondani, különös tekintetet igényelnek a szövegek, hogy megértsük a zene-szöveg összhatás mondanivalóját. Nos, bevallom, amíg ezt nem tettem meg, nagyon nagy szarban voltam, hogyan is osztályozzam a Gross Negligence-t (Tömeges gondatlanság, hanyagság körülbelül a jelentése). Hiszen maga a zene nem valami fifikás, igaz a miskolci srácok/ill. az egy szem lány a gitáron, nagyon nagy őrléseket rendez, amelyet néha nagyon jótékonyan szakít meg egy-egy death metalosabb, kétszólamú, nagyon vészjósló dallam, akusztikus szösszenet (amelyek igényességükben engem a két korai Subject demóra emlékeztettek), esetleg valami szellemes intro. Persze a szövegek ismerete nélkül is vannak élvezhető darabok, ilyen a tangóharmonikával induló False Pretence amelyben a harmonika téma zseniálisan ismétlődik gitáron a végén, aztán a sokkoló I Am The Terrorist, vagy a We All Shall Protest, a nagyon jól ritmizált hörgéseivel, vagy a hosszabb, nagyon lassú, szinte dallamos, gitárszólót is rejtő, 6 perces eposz a Juggernaut.
Azért 21 nóta (persze van köztük egy pár 4-5 másodperces gyöngyszem nagyon soknak tűnt első pár nekifutásra, és nagyon töménynek. Mindazonáltal a hangzás sem a legjobb: a pergő nagyon kong, ami hosszú távon idegesítő, a cinek nagyon "magyarosak", sisteregnek, viszont mellette mélyen bugyborog az egész anyag. De azért ebben szerintem van koncepcionális megoldás, főleg ami a mély gitárokat, meg a bőgőt illeti, hiszen egy nagyon barátságtalan zenéhez nagyon barátságtalan hangzás is dukál. De azért ez itt már túlzás szinten megy (persze hallottam már még randábban megszólaló grindcore anyagokat is). Az Ignorant Indifference anyag (ami amúgy a CD-n megtalálható, valamint plusz rész is rengeteg infóval!) szimpatikusabban szólt.
Már éppen kezdtem kiábrándulni az egészből, amikor elkezdtem olvasgatni a szövegeket... nemhogy megvilágosodtam a fent említett húzónótákkal kapcsolatban - hiszen a szövegek ezeket tovább erősítették - hanem megértettem az olyan kirohanásokat is, mint a pl. Crisis, vagy a The Whales?!. "Kinek van szüksége a bálnákra, ha kihaltak a megváltók?!" Szerintem ez mindent elmond a szarkasztikus gondolkodásukról. Általában hatalmas túlzásokkal (jó példa erre még a Take The Gun! nótacím és szöveg is) vetnek fényt a körülöttünk létező problémákra, de úgy, hogy nem tűnik papolásnak. Nagyon értelmes-átgondolt angolsággal fejezik ki magukat, nagy ritkán fordulnak elő káromkodások, meg tettekre szólítások. A legmegdöbbentőbb számomra azonban még mindig az arabos gajdolással indító I Am The Terrorist egy sora: "Hány bombatámadásra van még szükségetek, hogy felismerjétek: ami nektek magától értetődő, az számunkra csak egy álom?". Ugye, ez mekkora már???!!!
Mindent összevetve olyan dolgokkal foglalkoznak a szövegek, amelyek globális problémák, de általában leképezték Mester Róbert (dobok), Rob (gitár) Visi Judit (gitár), M.K.Atorz (hörgő) saját kis világára és ettől szinte fájdalmasan valóságosak. Van itt minden: globalizáció-ellenesség, környezetvédelem, média rossz hatásai, homoszexualitás "divattá" válásának káros hatásai, szar életkörülmények, The DJ is Dead. A Neural Booster hallgatása közben megfogadtam, hogy a grindcore bandákhoz olyan mértékben óvatosan fogok közelíteni ezentúl, mint ahogy most velük tettem, mert mindenképpen megérte.
Külön gratula, hogy a Gutted után ők is a japán Eclipse-hez kerültek, remélem így gondolataikat szélesebb körben is terjeszthetik (és ahogy hallottam koncerteznek a környező országokban is!). Nagyon jó érzés még egy magyar bandát külföldi kiadónál tudni!
A lényeg: ne légy hanyag, hallgasd, kísérd figyelemmel a szövegeket hallgatás közben, úgy nagyon hatásos az egész! Ami nekem hiányzik, hogy a hatalmas túrások nem mindig az igaziak, jó lenne egypár húzósabb rész, amiből kirobbanva iszonyatosak lennének ezek a blastbeatek. Meg a hangzáson lehetne többet agyalni, mert így ebbe nagyon bele bír fulladni a hallgató. Beltéri átalakításhoz, falbontóknak viszont melegen ajánlott, sőt kötelező!
Az utóbbi idők legnehezebb hallgatnivalója volt számomra, a király szöveg/zene hatás miatt 7 pont, és szorítok!
