Bejöttek a várakozásaim, a demó után gyorsan megérkezett a komplett LP is a Nattehimmeltől, amely hírről az érintettek nyilván már régóta tudnak, hiszen még májusi a lemezmegjelenés, amelynek recenzálására most végre sikerül sort keríteni. És persze jöjjön az a zenekarnév, amely pár évig még biztosan elszakíthatatlanul tapad majd a Nattehimmelhez: az In The Woods... felemlegetésére nekünk is sort kell kerítenünk. Aki ismer, tudja, hogy sokkal szívesebben jelenteném be e hasábokon az új ItW...-album érkezését, de sajnos a patinás nevet egy másik brigád bitorolja. Utóbbi kifejezést nemcsak azért használom, mert az ItW... eredeti tagságából kizárólag Anders Kobro dobos van jelen abban a csapatban, de maga a zene is alapvető változásokon ment végbe amott, így hát én is jó ötletnek tartottam volna, ha legkésőbb a Diversum, de akár már a Cease The Day is egy másik név alatt jelent volna meg.
A Nattehimmelben ellenben itt vannak a Botteri-ikrek, akik Kobróval együtt az ItW... legbelső magját alkották, és akikkel kapcsolatban eddig is lehetett sejteni, hogy nem a legbékésebb körülmények között váltak el egymástól. A Botterik a Mourningstar promózása közben nyílegyenesen beleálltak abba, hogy anyagi természetű vitáik voltak Kobróval, aki egyszerűen kirúgta őket az ItW...-ből, és mivel az underground legmélyebb bugyrairól van szó, szerintem ne is igazán számítsunk rá, hogy kiderül valaha is a teljes igazság. Meg hát nem is ez a legfontosabb, pláne nem ennyi év távlatából. A fontos az, hogy minden érintett továbbviszi a saját zenéjét, a Botterik mindjárt két vonalon is. A Strange New Dawnban a progresszívebb jellegű dolgaik dominálnak, nagyjából az a vonal, ami az ItW...-sztoriban az Omnio után következett. A Nattehimmel ellenben a legkorábbi időszak fanatikusainak kedvez, de olyannyira, hogy egyenesen az Isle Of Men demó és a Heart Of The Ages világa lett általa megcélozva.
Nem akárki segíti az ikreket ebben a küldetésben, az a James Fogarty itt az énekes/billentyűs, aki 2015 és 2021 között az ItW... frontembere volt, vele készült el a Pure című visszatérő album, majd a Cease The Day is. Nemrég ő is lelécelt Kobróék mellől, állítólag az az elválás sem volt kifejezetten baráti, így most a Nattehimmel ügyeit intézi. Fogarty esetében kimondottan fontos megemlíteni, hogy az Ewigkeit soraiban ő is már 1994 óta ír efféle zenéket, vagyis a Botterikhez hasonlóan a színtér veteránjának számít. A Nattehimmel pedig szemérmetlen nosztalgia, azon dicső elődök munkásságának felidézése, akik a norvég black metal korai időszakának meghatározó nevei voltak: a korai Dimmu, az Ulver, a Gehenna, a Carpathian Forest satöbbi az irányadók – és persze az éppen csak megalakult ItW... A csigalassúsággal haladó Strange New Dawnhoz képest tehát itt adott egy roppant agilis arc, aki begyűjti az ötleteket az ikrektől, és dalokká formálja azokat. Fogarty ebben a szerepkörben kimondottan hatékony, afféle zenegépként működik a színtéren évtizedek óta.
Viszont Fogarty nem egy zseni, ha mégis az lenne, annak az elmúlt sok év alatt ki kellett volna derülnie, ő inkább egy megbízható, a színvonalból sosem engedő, stabil játékos, akire bátran támaszkodhatnak a társak. A hangja is ilyesmi, kellemes, kiművelt, de nem túl kiemelkedő. Én mindenesetre széles vigyorral hallgatom a Mourningstart, lévén magam is az említett zenekarok révén csöppentem bele ebbe az egészbe, és képtelen is lennék elfogulatlanságot erőltetni magamra. Az első perctől fogva uralkodik ez a definiálhatatlan, számomra időtlen atmoszféra, Christian Botteri riffjei továbbra is védjegyek, csak éppen ezúttal nincs mellette Jan Kenneth Transeth, hogy felvigye őket a sztratoszférába. De ha nem is emlegetjük majd évek múlva a klasszikusok között a Mourningstart, a lemez úgy visz gyönyörteli időutazásra, hogy egyáltalán nem tűnik porlepte ősmaradványnak. Fogartynak hallhatóan rengeteg melója fekszik abban, hogy a végeredmény kellően friss maradjon, mindig legyen mire felkapni a fejünket.
Talán már sok is erről ennyit szövegelni – aki érzi a hívást, az tudja, mi a dolga. Botterik, következhet a Strange In Stereo folytatása!
