Elég, ha csak ennyit írok: remek zene, menj és vedd meg?... Az Olen'k nevű csapatra egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmemet: valószínűleg tetszeni fog nekem, és ezek szerint ismeri az ízlésemet, mert azonnal beleszerettem a zenébe. Nem, ez nem metal, nem rock, ez valami más.
megjelenés:
2005 |
kiadó:
Cold Meat Industry |
pontszám:
10 /10 Szerinted hány pont?
|
Ha röviden akarnám jellemezni, ennyit írnék: a Dead Can Dance, Björk és némelyest a Portishead keveréke a Silently Noisy. Loopok, samplerek, szintetikus hangok által életre keltett hangulatok, sejtelmes, kicsit talán depressziósnak mondható zenei világ - bár nekem inkább az érzelmek sokszínűsége jött át, semmint a bánat. Természetesen élő hangszert is használnak (gitár, basszusgitár és egy komsa nevű nemtommit), meg ütőshangszereket.
A csapat Franciaországból származik és valami olyan elegyét játsszák a Zenének (és erre fellengzősen írhatnám, hogy műfajilag az univerzális zenék közé raknám őket), amely elférne bármilyen kis klubban, nagy fesztiválon, teljesen mindegy hol, és nem egyfajta réteghez szólnak, hanem az Emberekhez. Néha kicsit világzene, néha kicsit borult, intimebb hangulatot adnak, máskor lüktet és kavarog minden hangjegyük.
A hatások miatt nyilván mindenki számára világos, hogy hölgy énekel a zenekarban, Élise Montastiernek hívják az egyiket, a másik hölgynek Cécile Gonzales a neve, viszont ő már nem tagja a csapatnak. Nem tudom melyik hang kit takar, de mindketten hibátlanok, kicsit más hangszínnel, de kiegészítve egymást. A dalok több nyelven íródtak, de ez abszolút nem zavaró, sőt valahogy természetes, hogy nem egyféle nyelven szólnak hozzánk. Az utolsó nóta például spanyol, ráadásul ez a leginkább Dead Can Dance-es, szív- és lélekösszefacsaró típus, kb. az említett csapat Summoning Of The Muse vonalán.
Újra és újra hallgatom, képtelen vagyok betelni vele, mindig más és más apró részletet fedezek fel, ami miatt ezredszerre is beleszeretek a zenéjükbe. Könyörgöm, valami alternatív zenékkel is foglalkozó koncertszervező hozza el őket hozzánk, mert muszáj koncerten látnom őket... Addig is köszönöm a zenekarnak, hogy létezik és megismerhettem a zenéjüket, ismerjétek meg Ti is e francia csodát.
A Silently Noisy az Élet Zenéje.