Michael Schenker (gitár) és Davey Pattison (ének) közös lemeze, melyen örökzöldeket és kevésbé örökzöldeket dolgoznak fel, és mely cd-nek volt előzménye is, amit nem ismerünk, de nem kell hozzá sok fantázia, hogy elképzeljük, milyen lehet.
megjelenés:
2005 |
kiadó:
Mascot / Musicworld 2000 |
pontszám:
- /10 Szerinted hány pont?
|
Michael Schenkert nem kell senkinek sem bemutatni, az egykor szebb napokat megélt gitárhős mára nagyjából a nevéből él meg, produktumai sajnos nem mutatnak magas és egységes színvonalat jó pár éve, valószínűleg ezért is készít ilyen lemezeket.
Aki bírja a nyugisabb, régivágású, bluesos, boogie-s hangzású zenéket, annak kiváló háttérzene lehet a cd, de a közreműködő zenészek profizmusa miatt is megéri meghallgatni. Meg hát Schenker azért szólózik sokat. Bár be kell valljam, nekem pl. a Layla egyszerűbb, claptonos verziója sokkal jobban tetszik, mint ez a szétszólózott cucc.