Nem hiszem, hogy én lennék az egyetlen, aki szerint épp ideje volt egy Slipknot koncertlemez megjelentetésének. Annak ellenére, hogy csupán három stúdiólemezt adott ki ez a világ egyik legeldugottabb pontjáról (legalábbis Amerikában biztosan annak számít Des Moines) zenekar, mégis minden rajongó egyöntetűen rávágná, hogy a Slipknot ereje igazán élőben mutatkozik meg, dacára az atommód megszólaló cd-knek. Az erő pedig nem a maszkjaikban rejlik melyek az évek folyamán valóban ijesztően jól kezdtek kinézni.
megjelenés:
2005 |
kiadó:
Roadrunner / CLS |
pontszám:
9 /10 Szerinted hány pont?
|
A dupla koncertlemezt a 2004-2005-ös turnén vették fel, a világ számos pontján - arról sajnos a borítóban nincs információ melyik dal honnan származik. Az viszont tény, hogy Colin Richardson ismét mestermunkát végzett: az egy dolog, hogy egységesen szól a lemez, de olyan szinten dinamikus és élő maradt a hangzás, ami kevés koncertlemez sajátja. És még a közönség moraja sem vész el. Bár a fene tudja utólag mennyit kozmetikáztak a dalokban - valamennyit biztosan. Coreyt biztosan kevesebbet, mert hamis a drága olykor - igazából ennek örülök, hogy benne hagyták a hibákat, hiszen ettől lesz élő egy felvétel, amit már csak a fülünk tud élvezni, a szemünk nem annyira.
Nagyjából egy komplett "slágerlistát" hallhatunk a srácoktól, bár biztos mindenki fájlalja néhány kedvencét, én speciel annak kifejezetten örülök, hogy a második cd vége első albumos dalokkal zárul.
A booklet jó vastag - tele kiváló és kevésbé kiváló fotókkal, amit nézve az ember elmélázik, hogy vajon mennyire nem sejthette a csapat, mikor még a helyi garázsban rakosgatták össze az első dalokat, hogy néhány év múlva egy gigantikus gépezetként tarolják le a világot.
Slipknot rajongóknak kötelező berakni a sorlemezek mellé: becsukott szemmel, ábrándozva kéretik hallgatni, de vigyázzon mindenki: nem túl pihentető hallgatnivaló!