Újabb fiatal hazai csapat, amelyik az ismeretlenség homályából EP-vel akarja meghódítani a nagyérdeműt. Lássuk, sikerül-e nekik. A zenekar története 2003-ig nyúlik vissza, több névváltoztatás és tagcsere után Streammé váltak, 2006-ban felvették az első demót, majd utána az első koncertjüket is megejtették. Tavaly ősszel készült el ez a hat nótás felvétel, melyen tökéletes képet kaphatunk, hol tartanak most.
megjelenés:
2007 |
kiadó:
szerzői kiadás |
pontszám:
3 /10 Szerinted hány pont?
|
Hol? Az út legelején. Botladozó dalok, kezdetleges riffek, témák, mindez egy hajmeresztően hamis énekespalánta magamutogatásával. Az irány modernebb, metalcore-szerű zene, de szerencsére nem az agyonrágott fajta, több benne az emo (szerencsénkre nem a nyálas típusú), illetve helyenként némi rap-szerű szövegmondásos betéteket is hallhatunk.
Ezzel mindent el is mondtam: az irány tényleg nem rossz, csupán a kivitelezés gyenge. Kovács Kristóf énekesnek egy árva tiszta hangja sincs, de miért is lenne, gyakorlatilag egyelőre meleg levegő, ami kijön a torkán (rettenetes angolsággal ráadásul). Ez nem éneklés, ez vicc. Az acsarkodós részek még nagyjából rendben vannak, de hát ordibálni sokkal könnyebb. Az ének mellett olykor a gitárok is hamisak, elképzelni nem tudom, milyen hangmérnök kezén ment ez át ebben a formában.
Gyakorlatilag azt az utat járja be most a csapat, amit mondjuk húsz éve bármelyik hazai hasonló formáció, akkor a heavy metal alap digidigi és dzsadzsa témáit rakták egymás után, most pedig a mai tizenévesek által favorizált stílusok kliséit hallhatjuk nótakezdeményekbe öntve...
Ami nem is lenne baj, ha ez egy demó lenne, simán jobb szívvel értékelném, de a csapat máris nagyobbat akart harapni, mint amire képes, ezért egy gyenge három pontnál képtelen vagyok többet adni nekik. Remélem sok év gyakorlás után egy jóval érettebb anyaggal rukkolnak elő, addig is vissza a próbaterembe, az ajtót pedig zárja valaki rájuk, míg legalább a gitárt megtanulják behangolni.