Atyaég! Dobozhangzás rullah! A zenekar infólapja rendkívül kedvezően nyilatkozik a kiadványról, miszerint Anglia legizgalmasabb metal zenekara tér vissza ezzel az EP-vel, amely a death/thrash és a tradicionális metal olyan elegye, amitől képtelen leszel abbahagyni a headbangelést. Már aki elkezdi egyáltalán...
megjelenés:
2004 |
kiadó:
Golden Lake Productions |
pontszám:
3 /10 Szerinted hány pont?
|
Bírom az ilyen beharangozókat, az ember várja, hogy majd hű, de jól leszakítja a fejemet, de legalábbis elismerően bólogassak a cd meghallgatása után, jelen esetben viszont csupán fancsali és értetlen képpel bírok ülni és nem akarom tudni, hogy milyen Anglia nem legizgalmasabb death/thrash zenekarainak tömkelege, ha a legizgibb ilyen...
Amúgy a The Enchanted '97-ben alakult, 2002-ben adták ki az első lemezüket és a legnagyobb eredményük a Terrorizerben megjelent egy oldalas interjú volt. Remek. Aztán nagy csönd és most jött ki ez az EP. Mit mondjak? Abszolút szokványos death/thrash riffek özöne, de ótvar hangzással, a hörgés pl. alig hallatszik, mondjuk nem baj, mert csak a szokványos semmilyen halálmetál hörgés, dinamika és ötlet nélkül. Az utolsó dal csordavokál-szerűsége egyenesen röhejes. A gitárszólók nemkülönben. Már amennyit lehet hallani ebben a kásás hangzásban belőlük.
Az tény, hogy igyekeztek komplexen megírni a dalokat, bár ez a komplexitás azért kimerült abban, hogy mindenféle riffet egymás mögé pakoltak, sajnos azt kihagyták a dalírásból, hogy némelyest ötletessé, neadjisten izgalmassá tegyék bármelyik nótát. Az EP-n négy darab megjegyezhetetlen, tökátlagos dalt hallhatunk, sokszor unalomba fulladó témákkal. Azt a néhány érdekesebb részt pedig sok helyen, sok zenekarnál hallhattuk már, jóval élvezhetőbb formában. A dobos azóta amúgy már otthagyta a zenekart (most legyek gonosz és mondjam azt, hogy nem csodálom?), azóta is keresik utódját.
A hangmérnönknek, aki felvette, illetve keverte a zenét, küldenék két csomag fültisztító vattát ajándékba. Természetesen annak, aki csak és kizárólag ilyen zenéket hallgat, valószínűleg ez lesz a zenei nirvána, pedig van világ az ilyen zenéken túl is. Nem is kicsi.
Ez az EP unalmas, hosszú, teljesen fölösleges darab.