Shock!

Bár a főnök Al Jourgensen nem adott interjút a budapesti Ministry koncert előtt, csalódottságot mégsem éreztem, hiszen így Tommy Victorral, Danzig és a Ministry gitárosával, valamint a Prong orrhangú dalnokával cseveghettünk.

Üdvözöllek újra nálunk, hányszor is jártál itt eddig?

Pár évvel ezelőtt játszottunk a Sziget fesztiválon, azt leszámítva viszont még nem voltam Magyarországon. Mellesleg a múltkori koncertünk is király volt, vártam már, hogy újra itt legyek.

Hogy tetszik az ország?

Tegnap szétnéztünk kicsit, csekkoltunk pár látnivalót. Nagyon szép a folyótok is, de tetszenek ezek a szép régi épületek is, amiket a környéken látni lehet. El se hiszem, hogy ezekben tényleg családok laknak!

És miért szorongatod ezt az erős pistát?

Kaptunk vagy egy mázsa kaját egy csomó paprikával, ami nagyon ízlett, úgyhogy mostantól ki sem engedem a kezeim közül. (nevet)

Biztos ezerszer kérdezték már tőled ezen a turnén, de mi az oka a Ministry feloszlásának?

Tulajdonképpen mondhatjuk azt is, hogy vége lett a Bush-érának, nem volt miről írni, hiszen a legutóbbi lemezeink középpontjában pont az elnök miatti düh állt, de azt hiszem, a valódi ok az, hogy Al kicsit belefáradt az egészbe.

Ez kizárólag Al döntése volt?

Igen, Al döntött így, hiszen a Ministry az ő bandája. Ha rajtam múlna a dolog, biztos nem oszlanánk fel! Szerintem igazán jó zenéket hoztunk össze együtt, a koncertjeink is jók, élveztem az együtt töltött időt, nagy móka volt, de Al így döntött, ezt el kell fogadni.

Egyébként a zenébe mennyi beleszólásod volt?

Szerencsére elég sok zenét írhattam a Ministrynek, így teljesen magaménak is éreztem a bandát. A szövegek, az énektémák tekintetében viszont mindent Al hozott, abba nem engedett beleszólást.

Nem furcsa egy olyan turnén muzsikálni, amiről tudod, hogy az utolsó?

Dehogynem! Ez még egy munkahely esetében is furcsa, nemhogy egy zenekarnál. Egyébként nem igazán foglalkozom ezzel, kimegyek, zenélek, mindent megteszek, hogy a legjobb koncertet adjuk, hogy a zeném a legtöbb emberhez eljusson. Igazából mindig a pillanatnak élek, hiszen tudom, hogy bár a Ministrynek most vége, de vannak más zenekaraim, a zenélés ezzel nem fejeződik be. Addig is élvezem az adott pillanatot.

És hol lesz az utolsó Ministy koncert?

Na ez egy jó kérdés. Sokáig úgy volt, hogy Dublinban lesz, ennek a turnénak az utolsó állomásán. Eredetileg nem lett volna több amerikai koncertünk, de mégis úgy alakult, hogy megyünk még az Államokba, úgyhogy tényleg nem tudom.

Készültök valami különlegességgel?

Valószínűleg lesz valami attrakció, de még semmi konkrétum nincs. Mondjuk az utolsó amerikai bulink elég őrült volt… egy iszonyatos ruhában nyomtam… ilyesmi hülyeségek, úgyhogy remélem, megint lesz valami extra.

Egyébként milyen fickó Al? Elképzelhetetlen, hogy meggyőzzétek a folytatásról?

Sajnos igen, hiszen volt közöttünk már erről szó korábban, nem is egyszer. Azt hiszem, ő most tényleg befejezte, elég volt neki. És hogy milyen ember? Elsősorban nagyon makacs, rettentően okos, vicces, szórakoztató, de rendkívül akaratos és kreatív is.

Jól gondolom, hogy némi kis mainstream siker is beütött az utolsó lemezzel?

Végül is igen. Készült egy király videónk a LiesLiesLiesra, amit jelöltek is Grammyre. Ennek marhára örültem, hiszem az a nóta nagyban az enyém, úgyhogy mondhatjuk, hogy valóban volt egy kis mainstream sikerünk, de igazi nagy áttörésről nem beszélhetünk.

Gondolom, most, hogy nemsokára vége a Ministrynek, kicsit magasabb sebességbe fogsz kapcsolni a Pronggal. Esetleg egy európai körutat nem tervezel?

Csináltunk itt egy kanyart nemrég. Mondjuk három hét volt az egész, mert vissza kellett mennem Amerikába, próbálni a Ministryvel. Szeretnék egy hosszabb turnét is itt, mert bár sokszor jártunk már Európa egyes részein, mondjuk Angliában, de sok hely van, ahol a Prong még sosem játszott. Magyarországon vagy Romániában, Lengyelországban sem volt Prong koncert még soha, de szívesen mennék Szlovéniába, Bulgáriába is. Jártam már a volt Jugoszláv országokban is, az is király volt, csakúgy, mint az itteni bulik, úgyhogy ezt a Pronggal is mind végig szeretném csinálni. Ja, meg Oroszországban is marha jó volt játszani a Ministryvel, oda is visszamennék szívesen. Alapvetően nagyon élvezem, ha olyan országokba mehetek, ahol még sosem jártam.

Meséld már el, mi történt a Rude Awakening után, miért oszlottatok fel?

Egyértelműen az én önzőségem miatt. Sokat dolgoztunk azon a lemezen, el voltunk ragadtatva a végeredménytől, a kiadó mégis kirúgott minket, mert az első két hétben nem ment el elég lemez és megijedtek. Úgy nézett ki, hogy befuccsol a banda, ekkor hívott fel Glenn Danzig, akivel játszottam is pár évig. Biztos meló volt, jó pénzért, nem kellett aggódnom a zenekaros dolgok miatt. Más kérdés, hogy nem voltam igazán boldog, úgyhogy újra előjött a kreatívabb énem, elkezdtem zenéket írni, eleinte a Prongtól eléggé eltérőeket. Persze az emberek szerették volna a Prongot vissza, úgyhogy végül beadtuk a derekunkat, és újra összejöttünk. Elég rázós volt az utolsó időszak egyébként, Ted (Ted Parsons – dobos) és én totál frusztráltak voltunk, állandó problémáink voltak. Ravennek (Paul Raven – ex-bőgős) megsérült a háta, találnunk kellett valakit a helyére, blablabla, mindig volt valami gáz, ami mind az én vállamat nyomta. Valami olyasmi szitu volt, mint ami Allel is van a Ministryben. Szóval nem voltam boldog, úgyhogy azt mondtam, bassza meg, elég volt!

És mi a helyzet a Danziggel? Ott tag vagy még?

Nem, szerettem volna, de Glenn kirúgott.

Hogyhogy? Egyáltalán van még Danzig?

Az utolsó lemez, amin játszottam, a Circle of Snakes volt, azóta azt hiszem, csak egy gyűjteményes anyaguk volt a Lost Tracks. Igazából fogalmam sincs, mi van velük, mert bár továbbra is szoktunk együtt lógni, de Glenn azért Glenn, érted! Elég keményfejű fickó, de szerettem vele muzsikálni, bár szerintem az a lemez sokkal jobb is lehetett volna. Glenn sajnos black metal akart lenni, ami nem igazán működött. Én egy régivágású Danzig lemezt szerettem volna, és meggyőződésem, hogy az sokkal jobb is lett volna. Aztán Glenn egyszer csak visszahozta a régi arcokat, meg egyfolytában a Misfits újjáalakulásról beszélt, úgyhogy szépen kikerültem a bandáról. Egyébként most épp turnéznak, ha jól tudom, ami elég bizarr, mert régen sosem akart. (nevet) Amikor még a bandában voltam, ha húsz napot úton voltunk, az kifejezetten hosszúnak számított, most meg világkörüli turnén vannak. Nem értem, de mindegy is. (nevet)

Térjünk vissza kicsit a Ministryhez és a Pronghoz. Hallottam, hogy szegény Paul Raven tavaly elhunyt. Mi történt pontosan?

Nagyon bizarr az egész. Egyszerűen csak leszállt egy gépről, épp ment volna egy welcome-drinkért, a szíve meg a repülőtéren egyszerűen felmondta a szolgálatot. Sajnos sosem törődött magával, az egészségével.

Ha már bőgősökről beszéltünk, ha jól tudom, Al épp perli Paul Barkert…

Sokat erről nem tudok, de azt hiszem, az már le is zárult. Ezekkel a dolgokkal egyáltalán nem foglalkozom.

Azt hiszem, a Ministry egyike azon zenekaroknak, melyekkel mindig történik valami. Mesélnél valami jó sztorit?

Hajjaj, rajongók a színpadon, könnygáz, Al leállítja a bulit, mert özönlenek a rendőrök, mindez Hamburgban. Aztán a billentyűsünk Jägerdamussá változik, hiszen kijött az új Priest, ő meg annyi jägert ivott, hogy azt hitte, ő Rob Halford. (nevet) Tényleg állandóan történik velünk valami!

És mihez kezdesz, ha vége ennek a turnénak?

Azt hiszem, lazulok pár hetet, megnézek egy csomó baseball-meccset, megiszom egy rakat sört, lógok a barátnőmmel, aztán megpróbálok összehozni pár király nótát a Prongnak.

Vallásos vagy amúgy?

Nem, nem igazán. A Prongnak sok szövege foglalkozik ezzel a témával egyébként, úgy értem, nagyon sok kérdésre nincs válasz az életben, és ilyenkor az ember megpróbál istenhez fordulni, de egyébként nem, nem mondható, hogy vallásos vagyok.

Utolsó kérdés, megmondanád, mi az élet értelme?

Azt hiszem az, hogy megtaláld a spiritualitást.

És te megtaláltad?

Meg, de aztán mindig visszacsúszok. (nevet) Az ördög birodalmában rendre elcsábítanak a földi örömök, amiket sajnos nem tudok kiiktatni az életemből!

fotó: Valentin Szilvia