Shock!

Mivel a P. Mobil családfa körül nagyon pezseg mostanában az élet és szinte minden héten történik valami az anyazenekarral vagy valamelyik oldalhajtással, Schuster Lóránttal bármikor érdemes leülni beszélgetni, aktuális téma mindig lesz.

Kezdhetjük azzal, hogy bemutatjuk az új felállást? A legutolsó információm az volt ősszel, hogy hárman elmentek a zenekarból: Póka Egon basszer, Szakadáti Mátyás dobos és Tornóczky Ferenc gitáros. Maradtatok hárman Baranyi Laci énekessel és Sárvári Vili gitárossal. Mi történt azután?

Próbáltunk, sok embert meghallgattunk. Voltak jó zenészek is, de itt nemcsak az számít, hogy valaki jó zenész legyen. Még ha elsőre megfelelőnek tűnik is a habitusa, sokszor csak menetközben derül ki, hogy beleillik-e a zenekarba.

Számszerűleg nagyjából megvan, hogy hány zenészt hallgattatok meg az elmúlt 2-3 hónapban?

Nagyjából 10-12 ember volt hangszerenként. Ami például érdekes volt, hogy járt nálunk a Nagy Feró fia, a „Kisferó” vagy „Kis Nagy”, ő volt talán a második legjobb (Nagy Hunor a Ricsében dobol „főállásban – P.V.). Aztán ami érdekesség volt még, hogy jelentkezett nálunk a Mobilmánia / TRB ritmusszekciója is, ott nagyon tetszett a basszusgitáros, de ők csak és kizárólag akartak volna jönni. Végül maradt Tarnai Dániel basszusgitáros, Szebelédi Csaba dobos és Papp Gyula a billentyűkön, aki már korábban is tagja volt a zenekarnak.

A ritmusszekcióról mit érdemes tudni?

Nagyon fiatalok, még tanulnak és a sors iróniája, hogy mindketten Póka Egon zeneiskolájában. Ami érdekes, hogy a Zsoltot pont Németh Gabi tanítja (aki már többször is volt szintén Mobil-tag – P.V.). De most már egész jól mennek a próbák, szóval össze fog állni a dolog az első buliig (a fent említett josefinás koncert – P.V.).

Említetted Papp Gyulát. Ez egy visszatérő kérdés szokott lenni a Mobilnál, hogy kell vagy nem kell billentyű. Tudomásom szerint te alapvetően mindig is billentyű-ellenes voltál.

Ha az elejétől nézzük, akkor a Gesarolban volt billentyű. Aztán amikor jött a Cziránku/Bencsik-féle kétgitáros P. Mobil, akkor és utána hosszú időn keresztül nem volt. Aztán Bencsik Samu egyedül volt gitáros, rájött hogy jobb úgy gitározni, ha a szóló alatt nem „ürül ki” a zene, akkor került be Cserháti (István – P.V.), majd Zeffer (András – P.V.). Amikor a 90-es évek elején 8 és fél év után újrakezdtük azt a Mobilt aminek Zeffer is tagja volt, ő az első fényképeken nem is szerepelt, mert a zenekar nem akart billentyűst. Akkor abban maradtunk, hogy jó, legyen a Zeffer, de mint fényképen szereplő, nem zenekari tag. Aztán ebből lett végül zenekari tag, amikor pedig ez a felállás megszűnt, Egonnal kezdtük el, aki mint basszusgitáros nagyon sokat és tömören játszik és amikor aztán bevettük Tornóczky Ferit, akkor kiderült hogy a két gitár mellé már nem nagyon fér be a billentyű vagy ha igen, akkor meg az Egonnak kell visszavenni magából. De most, hogy hárman is elmentek, megint összeállt az, hogy egy gitár és egy billentyű. Ez tehát a fejlődéstörténete a dolognak. Igazából nagyon kevés billentyűs van, aki meg bírja állni, hogy sokat játsszon. A Hammond nagyon durva hangszer, ha „ráfekszik” valaki, elnyom mindent – kevesen rendelkeznek a kellő alázattal.

Papp Gyula már játszott a zenekarban, akkor csak egy turnéra (1998., Erdély). Ezt eleve így terveztétek?

Eredetileg hosszútávra terveztünk vele, de az akkori basszusgitáros akit ő hozott, folyamatosan sárrészeg volt és Gyula is „komoly versenyző” volt. Annak idején még Lengyelországban is komoly alkoholistákat nyomott le. (nevet) Mára teljesen megváltozott, jóval fiatalabb felesége és két gyönyörű kislánya van, hosszú évek óta tiszta.

Az újjáalakult Dinamit miatt nem lesznek egyeztetési problémák? Ők is aktívnak tervezik ezt az évet.

Nem hiszem, hogy gond lenne. Az egy dolog, hogy mit terveznek, de kíváncsi vagyok én is, mire jutnak. Kezdve ott, hogy nincsen benne Vikidál a bandában – bár a mostani gyerek, Kálmán Gyuri sokkal jobban énekel, nem vagyok biztos benne, hogy az emberek hosszú távon kíváncsiak a Dinamitra. De meglátjuk.

Közös koncert elképzelhető?

Hát, ha Gyuszi kibírja, akkor persze! (nevet)

Érdekes, hogy ők rögtön a Pecsába szervezték a visszatérő koncertet, ti pedig évek óta ragaszkodtok a Josefinához, ami lényegében egy rockkocsma.

Mi alulról kezdjük el építeni a házat. A nyári műsor most fog összeállni tavaszig, a megszólalás, a számok sorrendje, ezer dolog van, ami így, a közönség előtt alakul ki végérvényesen.

Tehát a klubbulik tulajdonképpen nyilvános főpróbák?

Ez a „három csapás”, mindhárom teljesen más műsorral. A második klubbulin például már játsszuk majd a teljes Honfoglalást, a harmadikra pedig már tervezünk új nótát a karácsonyra várható új lemezről is. Ezek olyan bulik, ahol nagyon figyelünk, hogy mi a jó és mi a rossz, felvesszük, visszahallgatjuk, megbeszéljük, és amikor jön az első többezres fesztiválkoncert, addigra már minden rendben van. Ezen kívül tavasszal néhány vidéki klubbulit is szeretnénk, nagyobb városokban ahol van normális hely, pl. Fehérvár, Kaposvár... Ami még érdekes lehet: nekem annyira megtetszett a Turbo zenekar Lámpagyár feldolgozása, hogy az ő verziójukat fogjuk nyomni a Josefinában – a srácok nemcsak eljátszották, hanem meg is értették a nótát.

Hamarosan kiderül, mennyire működik emberileg az új felállás, de egy kicsit most beszéljünk a régiekről is. Póka Egon kilépésével kapcsolatban bárki elolvashatja a Mobil honlapon található blogszerű sorozatodat, de mi volt a gond a többiekkel?

A dobos sráccal olyan problémák voltak, hogy egyszerűen nem értette meg, hogy ez milyen zenekar, mit kellene dobolni. Nagyon jó dolgokat vitt bele a zenébe, de nem mindegyik illett bele.

Nekem pont a ritmusszekció húzása tetszett nagyon a Mobileumon...

Igen, a húzással semmi gond. De figyeld meg a különbséget: Póka Egon a felvételen csak annyit és csak úgy játszik, ahogy kell, mert ő már tudja. Egon hibátlan! A kissrác még nem tudta és az a baj, hogy Egon nem mondta meg neki, hogy figyelj, ez itt most felesleges. Ez ilyen egyszerű: a kevesebb néha több lett volna. Nem a figurákról van szó vagy a Zenekar Játszott intrójáról, az kurva jó. Nem erről beszélek, hanem hogy amikor megy egy alap és abba feleslegesen belecsapkod, annak semmi értelme. Ilyen többet nem lesz. Az új felállásnak elmondtam, hogy ez itt a P. Mobil együttes, ha én kérek valamit, és azt érdemben nem tudják megcáfolni, akkor azt meg kell csinálni. És persze van a zenekar mindenkori hatodik-hetedik tagja, a közönség, aki évtizedeken keresztül hallgatta ezeket a számokat. Ők pedig nem minden változtatást, hangszerelést fogadnak el.

Tornóczky Feri is hajlamos volt másféle módon megközelíteni a zenét – az ő játéka volt a másik olyan elem, ami nekem nagyon tetszett a lemezen.

Nekem is. Ferike nagyon jó gitáros, nagyon jól együtt tudtunk dolgozni, ő értette, hogy én mit mondok, én értettem, hogy ő mit gondol, tudtunk volna csinálni még húsz jó lemezt akár. És nem csinálunk soha többet egyet se. Ő Egonnal tartott, szerintem hibát követett el ezzel, de az ő döntése. De hogy értsd is az egyéb dolgokat: nem tetszett például, hogy Egon meg Ferike beraknak a Főnix Éjszakája elejébe egy diszkószám-részletet. Sokminden belefér, például amikor beleszőttük az Enter Sandmant a Dugjatok a 220-ba, de a Főnixnek van egy karaktere, abba az ilyesmi nem való. Vagy amikor bekonferálom a Király című számot, amit nagyon szeretek és amit még Bencsik Samuval csináltunk és akkor megy a pofavágás... Ráadásul műsoron volt, tehát nem arról volt szó, hogy nem tudta. Mindezt pedig a közönség is észreveszi és néznek az első sorban, hogy mi van. Ez amatőrizmus, bunkóság, attól függ, minek tekinted, de ha egy produkcióban résztveszel, akkor oda kell tenned magad. Ezek szabályok. De például az utolsó lemezen is van Ferikének legalább öt szólója, aminek semmi köze a számhoz. Nem lehetsz öncélú, itt zenéről van szó, érzésekről... Mondtam, hogy játsszuk el a Tunyogi emlékére készült számot, a Két Legnehezebb Szót, azt sem akarták, nem érett még meg, nem esett le az embereknek... Mégis, amikor először elnyomtuk, vastaps volt a válasz, és utána is mindig, pedig valóban nem egy kimondott koncertszám, de mégis, van egy különleges hangulata, ami megfogja az embereket. Akkor most kivel van gond, velem vagy velük? „Szoftverprobléma”... De így is csak a töredékét írtam meg a dolgoknak. Ha viszont Egonék nem kezdenek el valótlanságokat állítani, nem írok semmit.

Az efféle ellentétek kapcsán nekem van egy olyan benyomásom – releváns vendégkönyveket olvasva – hogy nagyon sok esetben a közönség kavarja a szart. Nem tudnak objektívek lenni például az anno kettészakadt Mobil ellentéteivel kapcsolatban: vagy a te verziódat szajkózzák, vagy a másik oldalét.

Én is elfogult vagyok Paul Rodgers-szel kapcsolatban.

De talán mégsem fogsz egy kedvenc zenekarod tagságának vitájában egyik vagy másik oldalra állni...

Erre az tudom mondani, hogy amikor megalakult a P. Box és az egyik koncertszervező megkérdezte tőlem, kit javaslok valamelyik Corvin vagy Uránia mozis bulira. Mondtam a P. Boxot is, erre ő: „de hát nem utálod őket?” Mondom neki, te azt kérdezted tőlem, hogy szerintem kire telik meg a csárda, én meg azt mondtam, hogy őket is léptesd fel. Azzal én a saját tárgyilagosságomat nem járatom le, hogy azt mondom, hogy XY-ra nem telik meg, mert megtelik. Ez egy külön történet.

Ha már objektivitásról beszélünk, te meghallgattad a Mobilmánia lemezt?

Meg.

És tetszett?

Nem.

Miért?

Nem azért, mert Mobilmánia. Zenei közhelygyűjtemény. Ennél többet nem szívesen mondok.

Te egyébként nehéz embernek tartod magad?

A könnyűekhez képest igen (nevet). Hogy következetes vagyok-e? Igen. De akkor csak annyit mondok neked, hogy ha Hollywoodban megjelenik a híres színésznő az első forgatási napon, és csak három kilóval több a szerződésben foglaltaknál, hazaküldik. Akkor miről beszélünk? Mindenki Amerikáról pofázik... Ott másnap kirúgják azt, aki nem hajlandó csinálni, amit megbeszéltek.

Tehát azt mondod, éppen hogy túl engedékeny is voltál régebben?

Abszolút! Az emberek azt várják, hogy ha Mobilra mennek, akkor a P. Mobil zenekar P. Mobil számokat játsszon és jól. Nem érdekli őket sem az Egon egója, sem a Ferike túrása. Ez nem erről szól. Önmegvalósítani lehet a klubokban, 120 embernek, ezzel nincs is semmi baj, de a P. Mobil nem erről szól. Azt pedig én tudom a legjobban, hogy a közönség mit szeret, tehát én döntöm el, hogy mit merre hogyan. Én mondom meg, hogy tetszik vagy nem tetszik, és ha nekem tetszik, akkor nagyon sokaknak fog.

Említetted a Turbo Mobil feldolgozását, ami egy unplugged verzió. Valami hasonlót nem tudnál elképzelni mellékágon, mondjuk egy teljes akusztikus koncertet? Végülis volt már egy egyszeri projekt, Félmobil néven és a Mobileum akusztikus bónuszai is nagyon jól sültek el.

Ezek részben kényszerből lettek így felvéve, mert Egon nem volt hajlandó ezeket a számokat eljátszani. Nem zárkózom el teljesen, de irgalmatlan meló egy komplett műsort vagy akár csak egy kisebb blokkot megcsinálni.

Mit lehet tudni a Mobileum lemez fogyásáról? Rockinform mellékletként jelent meg ugye először tavaly ősszel.

9000 példányból 1200 maradt meg, de ezeket újracsomagoltuk és kereskedelmi forgalomban is kaphatók már. A DVD-s különszámból hatezervalahányszáz. De ennek a maradékát is meg lehet venni rendes tokban baráti áron, a többi kiadvánnyal együtt (Az újrakiadás-sorozat részletei egy külön cikket érdemelnek, és ezt valószínűleg meg is kapják, amint eljutok oda, hogy mindet beszerezzem. Lényegében az összes létező, az utóbbi 15 évben megjelent anyag újra kapható lesz baráti áron, valamint eddig ismeretlen felvételek is napvilágra kerülnek – P.V.)

Milyen koncerten voltál utoljára közönségként?

BB King. Persze megnéztem a Queent is Paul Rodgers miatt. Ha pedig arról van szó, megyek én külföldre is. De mivel 2-3 ezres DVD-gyűjteményem van, lényegében bármit megnézhetek.

Mi az élet értelme?

Az egész élet arról szól, hogy próbálsz valamilyen nyomot hagyni magad után. Valakinek sikerül, valakinek nem...