Shock!

November 10-én, Miskolcon indul a nyolc állomásos Rock a nevem nevű arénaturné, ami egyértelműen az utóbbi időszak legnagyobb szabású hazai rock/metal koncertsorozata lesz, de jobban belegondolva nem nagyon tudunk hozzá hasonló kört felidézni a korábbi évekből, évtizedekből sem. A turné főzenekara a Tankcsapda, akik november 8-án adják ki Rockmafia Debrecen című új albumukat, de rajtuk kívül több állomáson is ott lesz az Ossian, a Depresszió, az Alvin és a Mókusok, a Road és a The Grenma is, illetve az egyes koncerteken további bandák is csatlakoznak a menethez. A résztvevőket – a teljesség igénye nélkül – arról kérdeztük, mire számítanak a december végén a Papp László Budapest Sportarénát és a debreceni Főnix Csarnokot is érintő turnétól.

Lukács László (Tankcsapda)

Ahogy nézegettem az előzetes beharangozókat, a Rock a nevem turné kapcsán mindenki mindenhol azt hangsúlyozza, hogy egy ilyen nagy méretű turné egy kicsit ismét reflektorfénybe helyezheti itthon a rockzenét. Szerinted miért van szó 2012-ben még mindig arról, hogy a rockzenét reflektorfénybe kell helyezni?

Azt hiszem, a kérdés megválaszolása alaposan túlnő egy ilyen interjú keretein, és akár könyvet is lehetne írni a válaszokról. Én viszont nem vagyok szakértő, így ezt inkább meghagynám másnak... Annyi biztos, hogy a markáns rockzene sosem volt egy mainstream műfaj a szónak abban az értelmében, ahogyan a média annak tekint egy-egy zenei terméket. A rockzenei köntösbe csomagolt fos persze lehet mainstream, de a valódi értékeket rejtő rész - világszerte is csak kevés kivételtől eltekintve - mindig is undergroundnak számított, és ebben a tekintetben semmiféle változás nem történt az elmúlt évtizedekben. Sokan nincsenek is tudatában a tartalmas rockzenék létezésének, hiszen a műfajnak – főleg itthon – nincs platformja, miközben más zenei stílusoknak meg van itt-ott-amott. Ezen a turnén sok olyan ember is találkozhat majd ilyen igazi rockzenékkel, akinek a rockműfaj kimerül abban, hogy van a Tankcsapda, de azon túlmenően nincs tisztában azzal, kik vannak még a színtéren, mert nem találkozik velük. Most megnézhet egy sor ilyen csapatot élőben, ami a lehető legjobb alkalom az ismerkedésre, hiszen a rockzene mindig is a színpadon élt igazán.

Mondhatjuk azt, hogy a műfaj itthoni toronymagasan legnépszerűbb előadójaként mintegy „felvállaljátok" ezt az egész nagy turnét?

Tény, hogy a mi népszerűségünk túlnyúlik az „átlagos" rockhallgatókon, és bízom benne, hogy sokak látókörébe kerülhet be a turnén részt vevő többi zenekar is a koncertek révén, de ez azért alapvetően egy rock'n'roll turné lesz. Vagyis szeretném elkerülni annak a látszatát, mintha valami misszióról vagy – még rosszabb – jótékonysági intézményről lenne szó. Talán kicsit nagyképűen hangzik, de a lényeg szerintem hasonló a Big Four koncertekhez, amikor a Metallica, a Slayer, a Megadeth és az Anthrax együtt lépett fel. Nyilvánvaló, hogy a Metallica a legnépszerűbb a négy csapat között, de a másik három is ugyanolyan fontos fellépő volt a bulikon, mint ők. Egyébként sem hinném, hogy a Tankcsapdának bármiféle „misszionárius pózt" (nevet) kellene felvennie a rockzene megsegítésére, hiszen nem mi vagyunk az egyetlen zenekar Magyarországon, akik magasra emeljük a rockzene zászlaját. Ott van például Paksi Endre és az Ossian, akik több alkalommal is játszanak a turnén – náluk jobb példa nem is kell a kitartásra.

A turné legnagyobb koncertje a Papp László Budapest Sportarénában lesz, ahol eddig még ti is csak egy zártkörű MOL rendezvényen játszottatok. Mennyire tekinthető mérföldkőnek a Tankcsapda karrierjében ez a fellépés a Kisstadion vagy a szigetes születésnap után?

Tavaly tényleg ott voltunk a MOL rendezvényen, ahol egyébként a korábbi években Ákos vagy Fenyő Miklós is fellépett már, de valóban ez lesz az első nyilvános Tankcsapda koncert az Arénában. Ami a mostani koncertet illeti, az általad is említett eddigi legnagyobb önálló Tankcsapda bulik mind utólag váltak azzá, ami miatt ma is beszélünk róluk. Előzőleg is tudtuk róluk, hogy fontos koncertek lesznek, de a közönség tette őket ilyen jól kiemelhető mérföldkövekké. Bízom benne, hogy évekkel később erre a fellépésre is így emlékezhetünk vissza, a rajongók pedig szintén beszélik majd egymás között, hogy „emlékszel, milyen fasza volt az arénás Tankcsapda buli?"

Milyen típusú programot játszotok majd a koncerteken? Hiszen a turnéra már megjelenik az új lemez is...

Valóban így van, pár nappal az első koncert előtt már kint lesz a lemez. A hangsúlyt ugyanakkor nem erre fogjuk helyezni, aminek két oka is van. Az első, hogy a Rockmafia Debrecen album elég töményre sikeredett. Ha hallod, meg fogod érteni, mire gondolok: vannak rajta laza rock'n'rollok is, de alapvetően egy fajsúlyos lemezről beszélünk, szeretnénk némi időt hagyni a közönségnek a megemésztésre, így az új album részletesebb bemutatására majd a tavaszi lemezbemutató turnén kerítünk sort. A másik ok, hogy épp az arénás koncert napján, december 22-én lesz húszéves A legjobb méreg lemezünk. Előzetesen nem készültünk tudatosan erre az évfordulóra, csak nemrég számolgattunk utána, ha viszont már így passzolnak egymáshoz a dolgok, úgy döntöttünk, hogy mind a nyolc koncerten elejétől végéig eljátsszuk az egész Méreg lemezt. Emellé pedig természetesen vegyesen válogatunk minden korszakunkból, és persze lesz némi ízelítő az új albumról is. Összességében egy masszív, odabaszós programban gondolkodunk.

A mostani kört leszámítva mennyire jellemző, hogy kapcsolatban vagytok, beszéltek egymással a többi csapat tagjaival?

Nézd, nyolc koncert Magyarországon kizárólag arénákban és csarnokokban azért mindenképpen komoly volumenű vállalkozásnak számít. Egy-két szórványos bulit akárkivel le lehetne nyomni, az azonban elég nyilvánvaló, hogy egy ilyen méretű turné csak akkor lehet gördülékeny, ha a fellépők egymással emberileg is megtalálják a közös hangot. Ebből a szempontból mindegy, hogy nem utazunk végig együtt, akkor is fontos a közös hullámhossz. A Depresszióval, a Roaddal, a Junkies-zal, Alvinékkal, az Ossiannal és a többi bandával is emberi értelemben véve szintén jó a viszonyunk, játszottunk már velük együtt akár önállóan, akár fesztiválokon. Nem mondanám, hogy mindannyian országos cimborák vagyunk, akik hétvégenként együtt sütnek szalonnát, de jóban vagyunk, és ez elengedhetetlen egy ilyen turnéhoz.

Paksi Endre (Ossian)

Milyen reményekkel, várakozásokkal indultok neki a Rock a nevem turnénak? Mit vártok a koncertektől, különös tekintettel az arénás fellépésre?

Mi már elég régen csinálunk közös turnéköröket például a Lorddal, valamint a Kárpátiával és maximálisan pozitívak a tapasztalataink. Az ilyen profin szervezett közös megmozdulások egyaránt élményt, örömöt jelentenek a közönségnek és a zenekaroknak is. Színvonalas helyszínek és technikai körülmények, teljesen családias, baráti légkör a backstage-ben, állandó technikai és biztonsági gárda, abszolút lent tartott, megfizethető jegyárak, jó promóció – mindez együtt jár ilyenkor. Mivel a mostani turnén szereplő zenekarok mindegyikével voltak már ilyen jellegű közös koncertjeink, és teljesen jól működtek, örömmel várom ezeket a bulikat is!

Mennyire helyezheti reflektorfénybe egy ilyen turné a műfajt? Egyáltalán: szerinted miért van szó 2012-ben még mindig (vagy már megint) arról, hogy a rockzenét reflektorfénybe kell helyezni?

A turnéban résztvevők – szervezők és zenekarok – mindent megtesznek közösen azért, hogy lehetőleg mindenki értesüljön az eseményről. Tudomásul kell venni, hogy a rockzenét Magyarországon a média underground műfajnak kezeli, pedig számtalan bizonyítéka van annak, hogy létezik egy csomó népszerű zenekar, komoly közönségbázissal. Itt több, hosszú évek, sőt évtizedek óta létező banda egyesíti az erejét, és méltó körülmények között várja majd a régi és új rajongókat.

Mennyire tudja szélesíteni a táborát egy ilyen turnén egy olyan bejáratott és patinás név, mint az Ossian? Cél-e ez egyáltalán?

Szerintem minden előadónak az a célja a világon mindenhol, hogy lehetőleg minél több emberrel megismertesse, amit csinál. Reméljük, hogy ezen a turnén is lesznek, akiknek megtetszik majd a zenénk.

Milyen típusú programot játszotok majd a koncerteken?

Nagyon intenzív programmal készülünk, nem lesz üresjárat, garantálom! (mosolyog) Jó szokásunk szerint szinte minden albumunkról játszunk egy-két dalt, az ismertebbeket és néhány saját kedvencünket is. Jelenleg stúdióban vagyunk, elkezdtünk dolgozni a jövő tavasszal megjelenő új album dalain, és nem kizárt, hogy egy vadonatúj számot is becsempészünk a repertoárba.

Milyen emlékeid fűződnek a turnén szereplő többi zenekarhoz? A mostani kört leszámítva mennyire jellemző, hogy kapcsolatban vagytok, beszéltek egymással?

Elmondhatom, hogy itt minden csapat keményen dolgozó, elkötelezett emberekből áll, és én ezt rendkívül nagyra tartom. Fesztiválok alkalmával számtalanszor találkozunk, nemrég például a Roaddal Erdélyben, és egy jót beszélgettünk velük. De a többiekkel is gyakran összefutunk.

Halász Feri (Depresszió)

Milyen reményekkel, várakozásokkal indultok neki a Rock a nevem turnénak? Mit vártok a koncertektől?

Pontosan azt várjuk a turnétól, ami a hirdetésekből is látszik. A vezető hazai rockzenekarok összejönnek, baráti hangulatban, és egyesült erővel adnak nagyszabású koncerteket, óriási technikával és hatalmas közönség előtt, megünnepelve ezzel a rockzenét és a stílus rajongóit.

Mennyire helyezheti reflektorfénybe egy ilyen turné a műfajt? Egyáltalán: szerinted miért van szó 2012-ben még mindig (vagy már megint) arról, hogy a rockzenét reflektorfénybe kell helyezni?

Egy ilyen nagyszabású összefogás híre több emberhez jut el, és nagyobb közönséget szólít meg. Ez azért lényeges, mert alternatívát kínál az átlag zenehallgatók számára is, akiknek nincs idejük és energiájuk, a zenei stílusok közötti csemegézésre, de a nagyobb hírverés által, a látóterükbe kerül egy szórakoztató, de tartalmasabb műfaj is. Tudjuk, hogy a rajongók közül sokan úgy kezelik a kedvenc zenéiket, mint egy titkos kincset, amire ők találtak rá, és csak az ő tulajdonuk. Ez teljesen érthető, hiszen a rock'n' roll szellemiség része, hogy „nem azt hallgatom, amit a többség". Ugyanakkor azt is tudja jól mindenki, hogy nem attól válik hiteltelenné egy előadó vagy zenekar, ha népszerű lesz. Reményeim szerint, a zenekarok közötti összefogás a rockzene kedvelőit is még összetartóbbá teszi, mert ezzel nem „csak" egy zenei élményt kaphatnak, hanem egy közösség részévé is válhatnak.

Mennyire tudja szélesíteni a táborát a Depresszió egy hasonló turnén? Cél-e ez egyáltalán?

Bár alapvetően elég ismertnek és népszerűnek számítunk, de biztos akad olyan, aki még nincs, vagy nem teljesen van képben a munkásságunkkal kapcsolatban, egy ilyen méretű koncerten. Az is előfordulhat, hogy valaki nagyon régen látott minket, és az akkori teljesítményünk még nem ragadta magával, de mivel folyamatosan igyekszünk fejlődni, ezért elképzelhető, hogy egy 2012-es koncertünkkel, vagy a frissebb, érettebb dalainkkal „levesszük a lábáról". Az elsődleges szempont számunkra, hogy a közönségünk és mi is jól érezzük magunkat a fellépéseinken, de fontos számunkra, hogy folyamatosan megnyerjünk új embereket is. Egyrészt azért, mert szeretnénk a zenénket és az üzenetünket még több emberhez eljuttatni, másrészt azért, mert minél több koncertlátogatónak szerezhetünk örömöt az előadásainkkal, annál több lehetőségünk nyílik a minőségi szórakoztatásra.

Milyen típusú programot játszotok majd a koncerteken?

Az őszi országjárásunk keretén belül csatlakozunk a Rock a nevem turnéhoz Miskolcon, Szombathelyen és Veszprémben. Az őszi kör, egyben a Vízválasztó lemezbemutatásának befejező szakasza, tehát a friss tételek alkotják a műsorunk gerincét, de a legnépszerűbb dalainkat sem hanyagoljuk el, valamint előkapunk pár régen játszott koncertfavoritot is, a nagyszabású finálén.

Milyen emlékeid fűződnek a turnén szereplő többi zenekarhoz? A mostani kört leszámítva mennyire jellemző, hogy kapcsolatban vagytok, beszéltek egymással?

Jó viszonyban vagyunk a RAN turné zenekaraival, és elismerjük egymás munkásságát. Ezért is jöhetett létre ez az összefogás, valamint azért, mert mindig jól sülnek el a közös koncertjeink. Van, akivel szorosabb barátságot ápolunk, de a zenélés miatt, mindegyikükkel sok a közös pont, tehát jókat tudunk beszélgetni és bulizni velük, ha találkozunk.

Alvin (Alvin és a Mókusok)

Milyen reményekkel, várakozásokkal indultok neki a Rock a nevem turnénak? Mit vártok a koncertektől?

Egy kurva jó hangulatú este reményében érkezünk, és igyekszünk maximálisan odatenni magunkat! Mivel ezeken az estéken a magyar élvonal egy helyen sorakozik fel, minden rockzenét szerető embernek kötelező a megjelenés!

Mennyire helyezheti reflektorfénybe egy ilyen turné a műfajt? Egyáltalán: szerinted miért van szó 2012-ben még mindig (vagy már megint) arról, hogy a rockzenét reflektorfénybe kell helyezni?

Mióta az eszemet tudom, a szakma szélmalomharcot vív a magyar médiával, ami még a mai napig is akadályokat gördít az ilyen jellegű zene elé, a rengeteg gumi szar javára. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy így vagy úgy a közönségünk megtalál minket, ezt mutatja, hogy a szimpatizánsok száma még lassan 20 év után is napról napra nő! És aki kételkedik, nyugodtan nézzen el egy ilyen estére és tapasztalja meg, mi az „igazi szórakozás"!

Mennyire tudja szélesíteni a táborát az Alvin egy hasonló turnén? Cél-e ez egyáltalán?

Egy jó koncertért utazunk oda, de természetesen mindenkit szívesen látunk a klubban!

Milyen típusú programot játszotok majd a koncerteken?

A legjobb dalainkból válogatunk, megfűszerezve a pár hete megjelent új lemezzel!

Milyen emlékeid fűződnek a turnén szereplő többi zenekarhoz? A mostani kört leszámítva mennyire jellemző, hogy kapcsolatban vagytok, beszéltek egymással?

Ősidők óta dolgozunk már együtt és nagyon jól ismerjük egymást, külön élmény lesz velük mulatni az este során!

Molnár Máté (Road)

Milyen reményekkel, várakozásokkal indultok neki a Rock a nevem turnénak? Mit vártok a koncertektől?

Sajnos csupán kettő koncertről beszélünk a Road és a RAN vonatkozásában - persze két, számunkra nagyon fontos és komoly koncertről. Valamennyi zenekarral dolgoztunk már együtt, tehát nagyjából tudjuk, hogy mire is számíthatunk. Pont ezért várjuk már annyira a december 1-jét és 15-ét, mert mi már most tudjuk, hogy óriási őrület vár mindenkire, aki részese lesz ezen koncerteknek.

Mennyire helyezheti reflektorfénybe egy ilyen turné a műfajt? Egyáltalán: szerinted miért van szó 2012-ben még mindig (vagy már megint) arról, hogy a rockzenét reflektorfénybe kell helyezni?

Amit mi látunk, hogy rengeteg nyári fesztivál van, egyre több embert érdekel a rockzene, szép nagy a választék a koncertekből és koncertező zenekarokból, egyre több a fiatal, új banda a szintéren, napról-napra nő a facebookos ismerőseink száma, óvatosan bár, de folyamatosan adunk még el a lemezeinkből. Az önálló bulijaink nézőszámára nem lehet panaszunk és valószínű RAN turné sem lenne, ha temetni kéne a műfajt. Szóval igazából nem értem a kérdést... De ha újabb önsajnálkozásról van szó, akkor nem is akarom érteni! (mosolyog)

Mennyire tudja szélesíteni a táborát a Road egy hasonló turnén? Cél-e ez egyáltalán?

Természetesen cél, mint gondolom valamennyi zenekarnál. És hogy mennyire tudja? Szerintem nagyon is. Adott egy nagy sportcsarnokos rendezvény, több ismert zenekar, várhatóan rengeteg ember, akik eljönnek megnézni a kedvenceit és lehet hogy mellette még új kedvenceket gyűjtenek be az est folyamán. Igazából szerintem mind a közönség, mind a zenekarok csak nyerhetnek egy-egy ilyen koncerttel. Örülünk, hogy bennünket is meghívtak és részesei lehetünk ennek két állomáson.

Milyen típusú programot játszotok majd a koncerteken?

Biztosan lesznek olyanok is, akik egyáltalán nem, vagy csak igen felületesen ismerik a Roadot, ezért a programunk mindenképp egyfajta „best of" műsor lesz, ahol inkább a közönségkedvenc dalokat játsszuk majd, pontosan azért, hogy akiknek újak leszünk, azok minél gyorsabban rákapjanak a Road ízére.

Milyen emlékeid fűződnek a turnén szereplő többi zenekarhoz? A mostani kört leszámítva mennyire jellemző, hogy kapcsolatban vagytok, beszéltek egymással?

Abszolút jó a kapcsolat valamennyi zenekarral. Sőt, nem is tudok olyan hazai bandát említeni, akivel esetleg rossz lenne a viszony. Olyan van, hogy valakivel kevesebbet találkozunk a nyáron, vagy a turnék közben és emiatt kissé hanyagoljuk egymást, de bárkivel képesek vagyunk ugyanolyan jó hangulatban és ugyanonnan folytatni a beszélgetést, ahol legutóbb abbahagytuk, még ha mondjuk egy éve találkoztunk is utoljára. Na persze nem mondom azt, hogy a pálinkánk nem játszik fontos szerepet ebben, de a cél szentesíti az eszközt. Egészségünkre! És viszlát a RAN turnén!

Barbaró Attila (Junkies)

Milyen reményekkel, várakozásokkal indultok neki a Rock a nevem turné arénás bulijának?

Mi csak az arénás bulin leszünk ott, a többi helyszínen nem, mert jelenleg a Rómeó Vérzik zenekarral turnézunk vidéki állomásokon. Az Arénát többek között azért is várjuk, mert aznap fog megjelenni az új lemezünk, ami ott már kapható is lesz a tervek szerint. Egyébként ekkora helyen, ennyi ember előtt ritkán szoktunk játszani, ezért is izgalmas a dolog, és szerintem pár új dalt is beteszünk az aznapi műsorba.

Mennyire helyezheti reflektorfénybe egy ilyen turné a műfajt? Egyáltalán: szerinted miért van szó 2012-ben még mindig (vagy már megint) arról, hogy a rockzenét reflektorfénybe kell helyezni?

Remélem, hogy sokan eljönnek erre a koncertre, mert mostanában állítólag ismét kicsit válságban van a műfaj, ezért van szükség arra, hogy több zenekar összefogjon, és így játsszanak országszerte. Szerintem az érdeklődés megvan a rockzene iránt, csak a pénzhiány az oka annak, hogy kevesebb a koncertek látogatottsága, így viszont aki eljön egy ilyen rendezvényre, több zenekart is megnézhet egy belépő áráért. Egyébként az Arénában rajtunk kívül még az Ossian fog játszani, úgy tudom, ők az idén nem is léptek fel Budapesten.

A Junkies elég régóta jelen van már a magyar rockéletben, mondhatni szinte minden kört befutottatok már, amit itthon lehet. Mennyire tudja szélesíteni a táborát a zenekar egy hasonló turnén? Cél-e ez egyáltalán?

Mindenképpen cél, ránk egyébként jellemző, hogy 2-3 évente frissül a közönség, viszont egy ilyen Arénás bulin szeretnénk újra találkozni a régi arcokkal is, akik nem biztos, hogy egy kis klubba eljönnének megnézni minket.

Milyen típusú programot játszotok majd a koncerteken?

A kötelező „örökzöldek" mindenképp benne lesznek, és pár új dalt is szeretnénk műsorra tűzni, amiket még soha nem játszottunk el élőben.

Milyen emlékeid fűződnek a turnén szereplő többi zenekarhoz? A mostani kört leszámítva mennyire jellemző, hogy kapcsolatban vagytok, beszéltek egymással?

Ebben a mezőnyben gyakorlatilag mindenki ismer mindenkit, de nem mondhatnám, hogy bárkivel szoros kapcsolatot tartanánk. A Tankcsapdával 1997 őszén turnéztunk együtt, ami nekünk nagyon nagy élmény volt, nemcsak a fellépések, hanem a koncertek utáni afterpartik miatt is. Azóta már csak Lukács van a zenekarban, de Fejes Tomit és Sidit is régóta ismerjük, szerintem az új felállásban még nem is láttuk őket, úgyhogy ezért is nagyon várjuk a bulit.