Mit ne mondjak, egyáltalán nem ilyen zenére számítottam a borítókép alapján. Hősies true metal helyett dallamos deathet játszik a feltehetően német nemzetiségű csapat. Az infólap német sorokat tartalmaz, amiből nem sokat értek, de nincs is túl sok infó rajta, szóval nem vesztettem semmit, annyit azért ki tudtam bogozni, hogy '99-ben alakultak, tagcserékkel küzdöttek az elején, 2001-ben demót csináltak, aztán két dalt erről felraktak a netre, hogy terjedjen jól.
megjelenés:
2003 |
kiadó:
Neon Knights / Pulse Promotion |
pontszám:
4 /10 Szerinted hány pont?
|
A Rock Hard-ot is emlegetik, talán a válogatáslemezükön szerepeltek, amire oly büszkék. A cd mellett csak egy darab lapocska található, rajta a frontborító meg a dalcímek, oszt' annyi. A zene semmi extrát nem nyújt, szokásos hörgős/dallamos death, inkább lassabb, hömpölygős, fura módon néha trappolnak, gondolom nagy volt a csatazaj vagy ilyes. Ha északiak lennének, feltehetően vikingekről dalolnának. Próbálnak fennköltek, epikusak lenni a metal keretein belül, ezért fel is használják az összes sémát, amit ilyenkor illik. Nem is mondható azt, hogy nem hatásos, ha az ember besörözött egy kicsit - már aki szeret sörözni és utána ilyen zenéket bömböltetni - a gitárok folyamatosan dallamos témákat nyomnak, viszont túlságosan megjegyezhető, azonnal ható riffeket nem hallottam. Tudták milyen zenét akartak csinálni, és azt meg is csinálták jól. Ennyi. Azt sem mondhatnám, hogy megfelelő hangerőn nem lehet rá bólogatni, mert de. Amikor néha begyorsulnak, kifejezetten jót tesz a daloknak, nekem meg főleg, mert álmosan rebegő pilláimat kissé felfelé tolja a sebesség. Néha még az is megfordul a fejemben, mintha hamisak lennének a gitárok itt-ott. Sőt. Nem is mintha. Jajj...
Közben megtaláltam a zenekar honlapját, a fotók alapján látatlanban inkább arra tippeltem volna, hogy hardcore-t játszanak. Sőt, ijedt középiskolásoknak tűnnek inkább. NDK gépipari technikum. Legfőképpen az a bajom a Battlesword lemezével, hogy túlságosan kiszámítható. Így azoknak ajánlanám, akik kedvelik a fent említett zenéket, de azt nem szeretik, ha meglepetések érik őket a zenében, mint ritmusváltás, oda nem illő riffek, énekdallamok, szintipüttyögések. Sajnos minél több dal elhangzik a cd-ről, annál inkább tudatosul bennem, hogy elég unalmas ez még. Mondhatni közepes.