Shock!

Ó, remek, ismét kondásnak érezhetem magam bő fél óra erejéig. A cd mellé nem érkezett infó, csupán a borító kihajthatós része, ahol némi mörcsöndájzing mellett a köszönetlistát böngészhetném - ha olvasható lenne a betűtípus -, illetve némi mini képanyagot nézdegélhetek középkori kínzásokról. Az ilyen képeket mindig bírtam, viccesek voltak akkoriban a naaagy keresztények. A borító frontrészét szemlélve nem tudtam rájönni, mit ábrázolhat, de nyilván valamit "izét", ami borzalmas és kínozni lehet vele embereket.

Az is kiderült, hogy három tagja van a csapatnak és amerikaiak. A zene elég gyors, amolyan tekerős death/grind, nekro-fos hangzással. Ez még egész elviselhető lenne úgy öt percig, ha nem röfögne bele állandóan a mikrofonba a vokalista, akinek az a rögeszméje, hogy ezzel brutálissá teszi a zenét. Pedig nem.

Zenét sajnos nagyítóval sem fedeztem fel a csörömpölés közepette, pedig igazán igyekeztem. Be is rakok ide egy kis ízelítőt, ha ezt meghallgatod, tudod milyen a teljes lemez elejétől a végéig. Ugyanilyen. Bármelyik trackbe tekerek bele, ugyanezt hallom. Nem is, jobbat találtam ki. Két "különböző" dalból összevágtam egy-egy részletet. Aki kitalálja, hogy pontosan mikor van a váltás, elküldöm neki a cd-t.

A korongon egyébként rajta van az egyik dal klipje is, ahol a hangzás egy árnyalatnyival jobb. Jé. Ma jószívű vagyok és adok rá másfél pontot. Azért, mert az utolsó, hét perces tétel nem ugyanaz a massza, mint amit előtte voltam kénytelen végigszenvedni, hanem egy kicsit pihentetőbb zaj.