Shock!

A görögök át akarják venni a svédektől a metal-uralmat, ontják a csapatokat. Jókat-rosszakat, bár többnyire sajnos rosszakat. A Dark Nova 1987-ben (!!!) alakult, még Dark Devils néven és akkor még tisztán heavy metalt játszottak. '91-ben jelent meg az első lemezük, a második viszont '99-ben. Érdekes karrier.

A harmadik meg idén jött ki. Az évek alatt tagcseréltek persze, a stílus is módosult a szimfonikus-power metal, mivel a progosságot is beépítették a zenéjükbe. Az első dal refrénje egész fülbemászó, csak sajnos az énekes hangja olyan semmilyen. Nincs ereje, érzelmei meg főleg. Néha - vagyis sajnos nem is annyira néha - próbálkozik a magasnál is magasabb tartományokban danolni, szinte látom, hogy kidudorodik az aranyere az erőlködéstől. Megbicsaklik - el sem merem képzelni koncerten mit művelhet - de nem hagyja abba. Az ilyen vokalistákról szokták azt mondani, hogy tehetségtelen. De hát sajnos sokan nem látják ezt be és csakazértis próbálkoznak. Egyébként a végén teljesen olyan érzésem volt, hogy három hangon énekelte volna fel az egész albumot.

A második dal tamokkal indít, de hogy szólnak azok a szerencsétlen tamok??? Atyaég, ENNYIRE hogy lehet szerencsétlenül felvenni dobokat???? A refrénnél a Nevermore-t nyúlják, a régi Warreles dallamokat. (Mostanában mindenki a Nevermore-t nyúlja?...) A hangzás általában egy rakás szerencsétlenség, demószintű, amit persze úgy hirdetnek, hogy a hírneves Athens Mastering stúdióban készült a mastering (ja, a felvételről, keverésről nem szól a fáma, szarból várat építeni már nehéz), ami Európában az egyik legjobb. A pergő konkrétan úgy szól, mintha egy tompa fadobozt ütögetne szegény dobosember. A szintit gyakorlatilag alig hallani.

Két leányzó is van a csapatban (billentyű és bőgő), nyilván a nagyobb népszerűség elérése érdekében. Azt ugyanis alig hallani mit játszanak. A zene totálisan átlagos prog/heavy/power, igyekeztek refréncentrikusak lenni, a progosságot nem viszik túlzásba, a hangszeresek nem villantanak nagyon - lehet nem is tudnak. Biztos van aki kedveli az átlagos zenéket, én speciel az ilyenektől vagyok a legrosszabbul.

Olybá tűnik, a Black Lotus kiadó direkt a totálisan tehetségtelen zenekarokra specializálta magát.