Hmmm... Cd megérkezik, kíváncsian kezdem hallgatni, zene indul, és én szinte kirepülök a szobából attól az irgalmatlan soundtól, ami felcsendül. Ejha! Rengeteg kinti lemez elbújhat valahova mélyre az új Ektomorf mellett.
Hallgatom, hallgatom, maradt a Sepu - vagyis most már Soulfly - vonal, Max énekstílusát egy az egyben hozza Farkas Zotya. Hát igen... Zeneileg merész húzással bővítették a repertoárt a srácok, roma gyökereiket öntötték dalba a Farkas testvérek. Ezzel még nem mert próbálkozni senki metalban, nálunk főleg nem. Csakhogy nekem van egy olyan lemezem, hogy Roots, ahol Max kutatja a gyökereit, és ha az nem lett volna, nem tudom eszébe jutott volna valaha is Zotyáéknak ugyanez. Ugye. Abban biztos vagyok, hogy sokaknak nem fog tetszeni a Kalyi Jag, lesznek olyan Ektomorf rajongók, akik hirtelen elfordulnak tőlük, merthogy.
Mielőtt valaki azt hinné, hogy csak a hangzás miatt atomsúlyos a zene, azt megis cáfolom rögtön, mert itt van a Szabadon, amire nem tudok nem bólogatni, ez igen, igen, a végén ott az adrenalintolulás rendesen, meg a halottakat is beindító Mentsd meg a lelkem például. A Testvérdal Tankcsapdásan egyszerű rock'n rollja biztos koncertsiker lesz (bár nekem ez nagyon nem jött be), a néhol előforduló átkötő cigánydalokat, pedig nem ártott volna bemetalosítani, mint a Sunto-t, ha már. Az "új" dobos srác (Szakács József) ügyes, jól hozza a modern témákat, illik a csapatba nagyon, tetszik a borító is, csak nemtom milyen pontszámot adjak, mert harmadik lemeznél már illene nagyobb egyéniséget felmutatnia egy zenekarnak, amiből itt a legnagyob hiány uralkodik.
Adok egy 10-est a hangzásra, egy 3-ast az eredetiségre, és egy 8-ast az ötletre ha már így megcsinálták mégiscsak.
