megjelenés:
2010 |
kiadó:
szerzői kiadás |
pontszám:
6,5 /10 Szerinted hány pont?
|
Az abszolút házilag készült felvétel most sokkal inkább az alterock vonalat viszi tovább, lájtosabb, és másképp populáris, mint vártam. Így, most egy lemeznyi dalnál sokkal erőteljesebben előjönnek a hazai alter zenekarok hatásai – mindamellett, hogy a korábban említett Muse is tapintható helyenként (azokkal a Bellamys magasokkal nem biztos, hogy küzdeni kellene).
Ámde. A lemezről igazából egy-két dal ugrott ki több hallgatás után (Mi voltunk, Tudatalatti ébrenlét), a többire valahogy csak a vállamat vonogattam, bár az is tény, hogy nagyon nem az én világom ez a zene, hosszú távon kifejezetten fárasztott, egykaptafának éreztem a dalokat.
Rádióbarát, koncertbarát, egyetemista-barát, számomra túl szájbarágós szövegekkel, megjegyezhetetlen énektémákkal. Bevallom, ütősebb, maradandóbb anyagot vártam a demójuk után, de – mint említettem – nem én vagyok a célközönség.
Hozzászólások
Emellett természetesen minden szubjektív. De egy kritikustól nem csak kizárólag szubjektív véleményre van szükségünk. A határokat pedig tessék életszerűen meghúzni, mert ez egyszerűen nem korrekt, és még elszomorító is.
László András