Shock!

A Halflife-ról nekem speciel egyik kedvenc PC-s játékom jut eszembe, így most megpróbáltam elvonatkoztatni az agyas gyilkolászástól a gótikus metal (vagy ilyesmi) irányába. Fenti olasz csapat hazánkat is megjárta tavaly a Grip inc. előtt, egész korrekt zenét játszanak, de még nem az az "eldobom magam a színpad előtt" típusút.

A csapat erőssége egyértelműen az énekesnő, Cristina Scabbia, kinek mondhatni jellegzetes dallamai és szép tiszta hangja azonnal magával ragadja a hallgatót. Mellette még mikrofonhoz jut Andrea Ferro is a hörgős, énekelős, szövegelős férfiúi vokalizálást prezentálván. Ezen EP tavaly november-decemberben készültek, felteszem, a következő lemez előtti irányadást segítvén. Az előző albumhoz (In A Reverie) képest nem sokat változott a zene, szinte egyenes folytatása annak, bár a Trance Awake-ben feltűnnek samplerek, de ez amúgy is csak egy átkötő dalocska, szóval nyugi! Cristinának határozottan jól áll, ha keleties dallamokat ereget ki torkán, nem bánnám, ha majd az albumon többet is lehetne hallani ilyesmit, no meg kifejezetten fülbemászó témákat hoz. A Senzafine-ben olaszul zengenek - kell a kuriózum ugye. Az utsó Stars c. nóta valszeg vmi feldolgozás, de nem jöttem rá kitől. Ja, és sokkal jobban szól ez az EP, mint az előző album.

Ha tartják ezt a színvonalat, van esélyük a szélesebb körű ismertségre.