Milyen érdekes koncertlemezt hallgatni egy olyan zenekartól, amelyik meglehetősen ritkán téved a színpadok környékére! Mondjuk lehet, pont ezért adták ki, hogy a világ összes MDB rajongójának befogják ezzel a száját.
Némi közönségzaj, majd belekezdenek egyik nagy kedvencembe, a She Is The Darkba. Ami nem dörren meg annyira, mint a stúdiólemezen, de azért átjön a hangulata... Két szó után már jön is a The Snow In My Hand és mi mehetünk lefelé a legmélyebb depresszióba. Eztán jön a The Cry Of Mankind, majd a Turn Loose The Swans, közte Aaron csodák-csodájára kiejt a száján két szót átvezetésképpen. Nem egy bőbeszédű fajta, az biztos.
Jelen koncertet 2001. március 1-jén rögzítették egy hollandiai klubban. A dalok között lehet hallani a közönséget, közben nem igazán, maga a lemez hangzása az átlag koncertlemezekét éri el. A hangulata viszont... És ez az, amiért szeretjük kedvenc zenekaraink élő albumait hallgatni. Az A Cruel Taste Of Wintertől még szomorúbb lettem. Ez után a sokat vitatott 34.788%... Complete lemezről egy gyorsabb dal jön, az Under Your Wings And Into Your Arms (szerintem remek szám), egy rövid köszönöm, majd az A Kiss To Remembertől fájhatunk ismét. A Your Rivert hallván megint kettőt ver a szívem percenként, de a The Fever Sea hörgése egy kicsit felráz. Azt hiszem mégsem vetem ki magam az ablakon. Egyelőre.
Zárásként a Symphonaire Infernus Et Spera Empyriumot hallhatjuk, igen, hegedűvel (meg vonósokkal), bár azt nem tudni élőben szólt a hegedű avagy szalagról. Mindenesetre ez a tíz perc monumentalitás megfelelő lezárása egy MDB koncertnek. Ez egy amolyan MDB esszencia. De azért egy CD mégiscsak CD és nem koncert. A lemezt inkább csak fanatikusoknak ajánlanám, aki nem igazán hallott eddig My Dying Bride-ot, azoknak több, mint tömény lenne ez a 74 percnyi borultság.