Ne tévesszen meg senkit a lemezcím, angolul danolnak a lemezen. Olaszok méghozzá. Hosszú utat járt be a csapat a '94-es megalakulása óta (természetesen milliónyi tagcsere lezajlott azóta, nem is részletezem, elvesznék a nevek között azonnal), míg a kezdeti death/grind keverékből eljutottak a mostani technikás death/thrash metalig. A Das Kapital címet viselő konceptlemez (a XX. század viszontagságairól szól).
A vokalista (Daniel Botti) kb. úgy rikácsol (hörgésnek, ordításnak, semmi ilyesminek nem nevezném), mint a Hypocrisy-s Peter Tagtgren, olykor karcos-szőrös hangján némi énekdallammal is megpróbálkozik. Érdekes módon ilyenkor a zenei körítés a Soilworköt jutattja eszembe, noha Botti korántsem egy Speed Strid. Sőt. Kicsit jellegtelen is a hangja. Kár, mert a zene egész érdekes lenne, bár csak és kizárólag olyanoknak ajánlanám, akik szeretik a gyors téma- és ütemváltást, a komplex, technikás megközelítést. Noha a gitárosok olykor meglehetősen dallamos témákat bírnak játszani.
A zene közben olykor légiriadó, orosz himnusz és hasonló múlt századi, háborúra és elnyomásra utaló hanghatások csendülnek fel. Pont ezért nem értem, hogy miért került az utolsó előtti helyre a Queensryche Empire feldolgozása, bár biztos a szövege miatt. Zeneileg nem feldolgozás, csupán "eljátszás", az meg külön merészség részükről, hogy egy normálisan énekelni cseppet sem tudó vokalista vállalta be Geoff Tate témáit. Siralmas is.
Összességében nem egy hű, de hatalmas alkotás, de aki szeret elmélyedni ilyen zenékben, az találhat rajta szeretnivaló dolgokat. Nekem valami hiányzik belőle.
