Shock!

december 22.
vasárnap
Betűméret
  • Betűméret növelés
  • Alap betűméret
  • Betűméret csökkentés

CD kritika tartalomböngésző

0-9ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ

Pig Destroyer: The Octagonal Stairway

pigdestroyer_cBevallom, grindcore-t relatíve ritkán hallgatok, de ha igen, megvannak a bejáratott kedvenceim. Az egyik a zombik földjéről származó Pig Destroyer, akiket ugyan nem prezentáltunk sosem túl a Shock! „hasábjain", noha néhányunk kimondottan szeret eltocsogni a lábunk köré ívesen csavarodó belek véráztatta nyomvonalán.

A Pig Destroyer nem túl termékeny csapat, huszonhárom éves fennállásuk óta hat nagylemezt jelentettek meg, pár éves szünetekkel. A legutóbbi, Head Cage címet viselő album két éve jött ki, azóta a náluk négy évet megélt John Jarvis basszusgitáros helyére Travis Stone érkezett, aki ezentúl alákalapálja a gyomros basszusokat a csodálatosan fondorlatos grind-death riffek alá.

Az idén kiadott hat számot rejtő EP nem tér le az eddig kitaposott útról, csak esetleg jobban szól, tényleg eszement tömény, vastag a megszólalás, fel is tekertem rögtön a hangerőt, mert ez tényleg az a zene, ami hangosabb formában mutatja meg igazán az erejét. Persze az évek folyamán rájöttek ők is, hogy nem elég az agypusztítás és az eszeveszett sebesség, kell a dalokba groove, így ez a hat dal meglepően fülbemászó – persze csak a maguk módján, sőt, némelyik téma már-már fortyogóan izzó, mélyre hangolt thrash metalos riffszövevény.

megjelenés:
2020
kiadó:
Relapse
pontszám:
- /10

Szerinted hány pont?
( 11 Szavazat )

De ne feledjük, hogy e dalok egy része már single-ként megjelent korábban, a Head Cage pedig az említett két évvel ezelőtti lemezt citálja vissza gondolatban. További érdekesség, hogy az első három szám játékideje túlmutat három percen, amivel szinte saját rekordjukat döntögetik dalhosszúság terén. A hatodik darab, a 11 percet meghaladó, Sound Walker című tétel (micsoda találó cím!) egyik titkos ütőkártyája (mivel más nincs nagyon) Iggor Cavalera jelenléte, aki talán kicsit elviselhetőbbé (?) teszi ezt az indusztriális, depresszív, világvége-hangulatú kísérleti hangfolyományt, aminek az égvilágon tényleg semmi értelme nincs.

Az ilyen gyűjteményes EP-k inkább időkitöltőnek jók két lemez között, de ha épp úthenger-jellegű energiahömpölygésre vágysz, a szokásos online felületeken meg tudod hallgatni ingyen és bérmentve. Romantikus, gyertyafényes vacsorához kifejezetten ajánlom!

 

Hozzászólások 

 
#1 Chris92 2020-10-28 12:42
A Prowler in the Yard és a Terrifyer mai napig pusztítanak, de a mostani anyagaikból mintha már hiányozna az az extra tűz. "Kellemes" hallgatnivaló, de semmi kiemelkedő.
Idézet
 

Szóljon hozzá!


Hirdetés

Kereső

Hirdetés

Hozzászólások

Galériák

 

Royal Hunt - Budapest, A38, 2014. március 13.

 

Eric Martin - Budapest, PeCsa Music Café, 2013. március 9.

 

Helstar - Budapest, Club 202, 2012. szeptember 12.

 

Mátyás Attila Band - Budapest, A38, 2011. július 2.

 

Amorphis - Budapest, Diesel Klub, 2010. november 21.

 

Watch My Dying - Budapest, Kultiplex, 2005. november 12.