Shock!

A Rückwärts zenekart hívhatnánk akár a magyar Rammsteinnek, kis túlzással. Magukat digit-rockzenekarként aposztrofálják, ami így is van: feszes, abszolút minimalista riffek, a lehető legegyszerűbb dobprogramok (izé, elvileg van élő dobosember a zenekarban, de papucs orrán pamutbojt legyek, ha ez élő dob, ami a cd-n hallható), némi szintis puttyogásos aláfestés, amolyan EBM-es vokállal.

A csapat elég nagy hangsúlyt fektet a külsőségekre (akár a Rammstein), ezüstfestés, arcminták, latex- és gondolom csináltatott ruhák, pirotechnika, meg egy felfúható guminő is. Hm, live szex show is van koncerteken?.. Egyébként az teljesen dicsérendő, hogy egy zenekar végre hajlandó valami látványt is vinni a produkcióba, akár ilyen módon is. Amúgy a szövegek egy része elég szexcentrikus, kár, hogy annak idején Szasza a Sex Actionban már megírta azokat a mára kultikussá vált sorokat, amit nehéz überelni úgy, hogy ne legyen nevetséges a szöveg. Sajnos ez itt még nem sikerült.

A zene tény, hogy minimalista és ennek a műfajnak ez is a sajátossága, de ez túl minimalista. A dobprogramok úgy unalmasak, ahogy vannak, 4-5 perces dalhosszaknál kevés a kettő-négy 98%-ban. A gitártémák (na erre sem esküdnék meg, hogy nem samplerezett minták, annyira gépiesek, halottak: oké, hogy műfaji sajátosság, de a feszesség mögött elveszik az érzés is) sem a változatosságról híresek, mind a három dalban valahogy mintha ugyanaz szólna. A vokáltémák is egyformák, tényleg a régi EBM csapatok nyomták hasonlóan, azonban a dallamos énekrészek hamiskásak. Ezt mindenképpen fejleszteni kellene. A három dal közül amúgy a második az, amit azonnal kukába dobnék, a többi kettő javítandó és akkor okés lesz a dolog.

Igazából az egész produkció most tart ott, hogy lehetne ez akár jó is. De még nem az. Kis ötletek, finomítások, több ravaszság, neadjisten több zeneiség, és nem utolsó sorban azonnal a fülbe tapadó refrének, és máris nem egy kelet-európai Rammstein kópiaként létezhetne a csapat. Azt mondom van annyi spiritusz bennük, hogy megcsinálják előbb-utóbb.

A cd-n egy klipet is megnézhetünk (plusz mindenféle infó is fent van, borzalmas nyelvtani hibákkal, viszont legalább műtermi képek is vannak a csapatról, nem lakásban fotózott bénaságok), amit végignézve a felsejlő ötletek láttán azonnal az az érzés tört rám, hogy ennek a csapatnak most azonnal kellene egy profi stylist (ez úgyis divatos), profi rendezőgárda, sminkes, sokkal többet kihozhatnának belőlük, de hát mecénások nem pottyannak az égből sajnos.

Ne felejtsem, gyári cd, nyomdai borítóval (vicces, hogy ez már szinte ritkaságnak számít...), ez is csak azt jelzi, hogy ők aztán tényleg komolyan gondolják.