Shock!

Eheti hír, hogy Jack Owen lett a Six Feet Under új gitárosa, ami nyilván örömteli fejlemény a death metal műfaj egyik vezető bandájánál. Ám a Torment ismeretében azt kell mondanom, még örömtelibb lett volna, ha Chris Barnes mester korábban beveszi egykori Cannibal Corpse-kollégáját, és már az új albumot is vele írja meg, vagy netán – tudom, már önmagában is eretnek a gondolat – vár egy kicsit a megjelenéssel, és dolgozik pár hónapot további dalokon Jackkel. A végeredménynek bizonyosan jót tett volna mind az érlelés, mind a kissé frissebb megközelítés, a Torment ugyanis megint nem túl érdekfeszítő.

Az utóbbi években finoman szólva sem szenvedtünk hiányt Six Feet Under-kiadványokban, és valljuk be, ez azért nem a világ legizgalmasabb muzsikája, hosszabb távon könnyen unalmassá, egysíkúvá válhat, amennyiben valaki ellenállhatatlan késztetést érez rá, hogy évente-kétévente kiizzadjon magából egy újabb fejezetet. Az ilyesmi még akkor is kockázatos, ha a hátország folyamatosan változik közben, mint jelen esetben: miközben a legutóbbi Crypt Of The Devilen a Cannabis Corpse hangszereseivel dolgozott Barnes, most a Six Feet Under aktuális turnéfelállásának muzsikusai, Jeff Hughell gitáros/basszer és Marco Pitruzzella dobos segítették. Mindez nem hozott zenei váltást, de itt-ott azért akad pár furmányosabb megoldás, riff, amire felkapja az ember a fejét, összességében azonban maradt minden a szokásos mederben. És emiatt nem is igazán tudok lelkesedni.

A Six Feet Under nyilván sosem számított a földkerekség legizgalmasabb csapatai közé, de az első pár album teljesen rendben volt, különös tekintettel a Hauntedra. Aztán valahol menet közben gellert kapott a történet, Barnes csak tekerte a jointokat naphosszat, és egy idő után megelégedett az újabb és újabb meglassult zúzdákkal, amikben továbbra is volt súly, emlékezetes, karakteres dalok azonban egyre kisebb számmal jöttek szembe. Új társak ide vagy oda, a Torment sajnos nem jelent eltérést e tendenciához képest: meg lehet hallgatni a lemezt, de különösebb érveket nem tudnék mondani, miért tenné ezt az ember, amikor alapvetően megint egy nagy massza az egész.

Pedig érzésem szerint itt most kicsit több kakaó rejlett volna a dologban, mint mondjuk legutóbb. Az Exploratory Homicide fortyogó-kavargó, dögszagú lávaörvénye vagy a refrénjében jól elkapott, kenderillatú riffeket is felvillantó Schizomaniac pont annyival tempósabbak az átlagnál, mint amennyivel karakteresebbek is, ezek elég egyértelmű csúcspontok. De mindez nem sokat segít, ha a lemez nagy részét továbbra is az ilyen-olyan középtempókban betonozó, faék egyszerűségű, mindenféle extra jellegzetességtől mentes mészárlások teszik ki, méghozzá különösebb cél vagy értelem nélkül. Nem várok Christől mélyfilozófiát, de a legtufább, leginkább alapra vett betonozásokat is lehetne ennél színesebben tálalni, hogy legalább valami halvány nyomot hagyjanak maguk után. Példának okáért az In The Process Of Decomposingra sem lehetne ráfogni, hogy különösebben eredeti vagy nagy vívmányokat rejt, mégis van benne egy jól elkapott groove, amire rácsimpaszkodik az ember, és kellemesen utazik utána a hátán. Ugyanígy a Slaughtered As They Slept is üt lidérces, slayeres gitárdallamaival, majd buta, de hatásos zakatolásával, és hiába kell röhögnöm a Bloody Underwear címén, zeneileg ez is működik. Viszont a lemez nagyobbik része sajnos nem ilyen erős, és ezen nincs is mit ragozni tovább. A műsor a legunalmasabb pillanatokban olyan érdektelen, hogy itt-ott már a három-négyperces átlag játékidejű nóták befejezését sem egyszerű kivárni, és legszívesebben léptetnél. És ezt sajnos a kiemelt, tényleg erős pillanatok sem tudják ellensúlyozni.

A Zeuss hangmérnökösködése mellett rögzített Torment természetesen elég jól szól, Barnes meg persze Barnes, de azért ő is elég sok ideje van jelen a színtéren ahhoz, hogy az ember már ne csodálkozzon rá erre a teljesen sajátos hangra. Ha fanatikus death metalos vagy, akinél csak ilyesmi szól, nyilván nem kerülheted meg ezt az albumot sem, de mindenki más nyugodtan várhat az Owennel készülő következőre. Gondolom, jövőre, vagy legkésőbb 2019-ben azt is megkapjuk...