Amikor tavaly kijött az Arch Enemy második lemeze a Stigmata, teljesen meg voltam vadulva érte, hónapokig igen gyakran hallgattam - és persze máig nem feledkeztem meg róla. Ezek után persze, hogy izgatottan vártam az új korongot, ami sajnos az interjú időpontjáig nem érkezett meg, de ez nem hátráltatott abban, hogy kifaggassam a csapat egyik fantasztikus gitárosát, Mike Amottot a lemezről, és persze egy halom más témáról is...
Sajnos még nem hallottam az új albumotokat, ezért megkérnélek, hogy mutasd be egy kicsit. Az előző két albumhoz mérve milyen az új lemez, milyen zenei változások hallhatóak rajta?
Szerintem egy kicsit másabb lett, mert a dalírásnál arra koncentráltunk, hogy a nóták egy kicsit rövidebbek legyenek, a gitártémák pedig dallamosabbak.
Miért Sharlee D'Angelo játszott bgitáron a Burning Bridges-en? Hogy került hozzátok?
Nos, ő az új basszusgitáros a zenekarban. A régi bőgőst tavaly a Japán turné után kirúgtuk, így hirtelen ott álltunk bgitáros nélkül a lemezfelvételek előtt 3 héttel, és felhívtam Sharlee-t, mert már ismertem korábban is. Sharlee pont megfelelt.
Van elég ideje a Mercyful Fate, a Witchery, stb.. mellett?
Igen. Egy párszor játszottunk velük Dél-Amerikában nem beszélve a Dynamo fesztiválról. Az Arch Enemyvel is fog élőben játszani, jön velünk a szeptember-októberi európai turnéra is, melyen az In Flames, a Children Of Bodom és a Dark Tranquillity is fellép. Ez egy 4 zenekaros egész Európát körbejáró turné.
A Stigmatán ki játszott basszusgitáron?
Volt egy Martin nevű bőgősünk, de a legtöbb basszusrészt én játszottam fel.
Nem kerestek akkor egy állandó basszusgitárost?
Hát nem, most meg Sharlee az állandó bőgősünk.
Az eddigi két lemezeteket bármikor hallgatom, mindig energiával tölt fel. Rád milyen hatással van a zenéd?
Nos, rengeteg különböző dolgot jelent. Néha csalódott vagyok sok mindentől, néha boldog, amikor jó dolgok történnek. Különböző érzelmeket közvetít. De nem igazán hallgatom, inkább más zenéket szoktam. Egy kicsit nehéz ügy saját zenét hallgatni.
Milyen egyéb zenéket hallgatsz?
Ó, rengeteg mindent. Hatalmas zenerajongó vagyok. Szeretem a klasszikus zenét, a soult, funkot a jazzt, rockot, popot! (nevet) Hallgatok mindent. Heavy metalt, death metalt, HC-t, bármit meghallgatok. A jó dalokat, dallamokat, riffeket szeretem.
Az album csak 36 perces, nem rövid ez egy kicsit?
Azt hittem nem hallottad még! - nevetett jóízűen Mike.
Nem is, de mesélték, és ez elég rövidnek tűnik számomra...
Ha meghallgatod majd nem tűnik annak! (nevet) Úgy érzem elég ennyi, mert nagyon intenzív album. Azt hiszem szeretni fogod.
Az biztos. Mondjuk nekem a Black Earth és a Stigmata is rövid volt.
Igen? A Stigmata is? Pedig az elég hosszú. Hát nem tudom.... - töprengett el Mike, majd folytatta a kacagást - én személy szerint nem szeretem a túl hosszú lemezeket.
Azért egy óra az még nem olyan sok....
Á, az már elég sok! (nevet)
Már jó ideje zenélsz, mi inspirál téged, a zeneszerzésnél manapság?
Mindig megpróbálok új inspirációt szerezni, új energiát. Mindenhonnan merítem, és nem is mindig zenei közegből. Ez nagyon eltérő. Nem is igazán tudom elmagyarázni. Azt nem tudom, hogy az inspiráció honnan jön amikor leülök gitározni, nem tudom honnan jön a zene. Ez valamiféle misztérium.
Mi fontosabb számodra egy dalnál, egy brutális riff, a szóló, vagy egy dallamos refrén?
Ááá... (nevet) nehéz kérdés. Szerintem mind nagyon fontos. Egy jó dalhoz az összes szükséges. Azt hiszem a Burning Bridges-en megtaláltuk a lehető legjobb egyensúlyt ezek közt a részek közt. A brutalitás és dallamok, stb. között. megtaláltuk az egyensúlyt. Mind roppant fontos. De a gitárszólók különösen fontosak! (nevet) Szeretem a gitárszólókat! (nevet)
Milyen a kapcsolatod a testvéreddel, Chris-szel?
Erősen szexuális - folytatta a poénkodást a felettébb jókedvű gitáros.
Nem igazán erre céloztam. (vigyorgok) Inkább arra, hogy testvérként illetve zenészként milyen a kapcsolatotok?
Nagyon jó a kapcsolatunk, nagyon fesztelen, és "gitárcentrikus" is, ami óriási dolog, mert egyforma hullámhosszon vagyunk, amikor gitározunk. Ha valami dallamot akarunk játszani, vagy bármi mást az tényleg jól szól. Ez klassz, és nagyon közvetlen. Persze sokat harcoltunk régebben egymással, ami teljesen normális testvérek között azt hiszem.
És a többiekkel milyen a kapcsolatod? Baráti vagy csak munkakapcsolat?
Baráti, igazán az. Főleg a mostani felállással, nagyon klassz a hangulat. Amikor írtuk és felvettük a Burning Bridges-t, nagyon jó volt a hangulat. Felhőtlen.
Mi újság Chris másik zenekarával, az Armageddonnal?
Jelen pillanatban semmi. Talán egy részét befejeztek, nem tudom.
Beszéljünk a kezdetekről egy kicsit. Mikor kezdtél gitározni?
14 évesen kezdtem játszani.
A gitár volt az első hangszered?
Aha. Gitárhős akartam lenni! (nevet)
Fontos számodra, hogy milyen hangszeren játszol?
Igen. Nagyon finnyás vagyok arra, hogy miképp szól a gitárom. Tényleg érdekel, szeretném, ha tökéletes lenne. Rengeteg időt töltöttem el azzal, hogy ezen filóztam. A hangzás legnagyobb része - a testvéremé, az enyém vagy bárkié - az ujjainkban van. Úgy értem ha bármilyen gitárt veszek a kezembe, bármilyen erősítőn játszom, akkor rögtön hallani lehet, hogy ez én vagyok. A hangzás leginkább az ujjakból vagy inkább a szívből jön.
Van esetleg kedvenc hangszered?
Igen. De ez mindig változik. (nevet) Hat-hét gitárom van. Jelen pillanatban egy Japán cég szponzorál, ők adtak gitárokat, és az egyik közülük gyönyörű, rengeteget játszom rajta.
Gyűjtöd a régi gitárokat?
Igen egy kicsit. Vagyis nem is igazán gyűjtöm, csak van pár öreg Gibsonom, de nem vagyok gyűjtő. Nem engedhetem meg magamnak, mert nagyon drágák.
Kiket tisztelsz, mint gitáros? Például Marty Friedman szólómunkái tetszenek?
Persze, óriási gitáros! Imádom a Megadeth-beli játékát, az fantasztikus. Te is szereted?
Persze, nagyon!
Az király.
Más gitárosokat is kedvelsz, Satrianit pl.?
Igen, és jó pár régi gitárost is, mint pl. Uli John Roth-ot, Michael Schenkert.
Michael Schenker új albuma azért nem sikerült igazán szerintem...
Az nem is! A régi munkáira gondoltam. (nevet)
Fontos számodra még a gyakorlás? Egyáltalán gyakorolsz még?
Igen. Minden nap gitározom, de nem úgy, hogy leülök gyakorolni skálákat, vagy hasonló dolgokat. Ez több mint.... valamiféle... hogy is mondjam? Csak leülök, riffeket játszom és dallamokat, új dolgokat találok ki. Igazából csak piszmogok. Edzésben tartom az ujjaimat, ilyesmi.
Térjünk vissza a régebbi albumokhoz egy kicsit. A Stigmatán lévő Black Earth c. dal egy új nóta volt vagy az előző lemezhez készült?
Nem, ez egy új dal volt.
E lemez egyik nótájával kapcsolatban volt egy furcsa észrevételem. A Vox Stellarum c. dal eleje nagyon hasonlít egy régi angol rajzfilm zenéjére. Jamie és a csodalámpa volt a címe. (és nem csak szerintem) Hallottál erről a meséről?
Nem.
Annak idején mikor meghallottam, először az jutott eszembe, hogy ez valami feldolgozás...
Wow! (nevet) Ezt nem tudtam.
Ez csak úgy eszembe jutott, beszéljünk inkább a friss lemezről. Mi az, amit a Burning Bridges kapcsán először gondolsz?
Nos, olyan mintha az eddigi legjobb dalok gyűjteménye lenne. Nagyon gitárcentrikus lemez, sokat dolgoztunk rajta. Remélhetőleg a gitárrészek mindenkinek tetszeni fognak.
A szövegekről is mondanál valamit?
Sokkal személyesebbek a szövegek, mint eddig, pl. a Dead Inside vagy a Burning Bridges vagy a Seed Of Hate. Általában mind azt boncolgatja, amikor egy kapcsolat tönkremegy. Nagyon depresszív, személyes, érzelmes szövegek.
Milyen ma a svéd metal színtér?
Ahogy én látom teljesen egészséges, rengeteg zenekar jön Svédországból. Az abszolút jellemző, hogy itt rengeteg a zenekar, de nem túl sok a koncert és talán a közönség sem. Mindig ilyen volt.
Olvastam valahol, hogy szereted a sci-fit. A Csillagok Háborúját is?
Persze! A régi filmek klasszikusak.
És az új rész is érdekel?
Igen, feltétlen megnézem. Remélem legalábbis. Egy nagy gyerek vagyok (nevet), szeretem az ilyesmit.
Milyen a kapcsolatotok a kiadótokkal?
Jó. Nagyon jó. Ugye azt mondtad, hogy nincs meg az album?
Igen.
És be fogod szerezni?
Persze. Szeretem begyűjteni a lemezeket borítóval együtt.
Ó, igen, az úgy sokkal jobb.
