Néhány szót mesélnél róla, hogy pontosan miért is vált ki Tim Calvert a zenekarból? Ha jól tudom családi okokból...
Nemrég megnősült, és azt hiszem most már inkább a magánéletére akar figyelni, mint arra, hogy egy zenekarban játsszon. Már régebben is szóba került, hogy kilép a csapatból, pl. mindig szerette volna, hogy a turnékra eljöhessen a felesége, világéletében nehezen viselte a távollétet. Azt hiszem így most jobb neki.
Az új gitárosotokat már meg is találtátok. Könnyű volt ráakadni?
Igen, mert már játszott velünk, mielőtt Tim csatlakozott volna hozzánk. Curran Murphynek hívják, már turnézott velünk a Politics Of Ecstasy időszakában, tudja a legtöbb nótánkat, és mi is jól ismerjük őt, jó barátunk, szóval elég könnyű döntés volt.
Ha jól tudom az ő zenekarát Agression Core-nak hívták…
Igen.
Milyen zenét játszottak?
Azt hiszem amolyan Pantera-féle metalt.
A Dreaming Neon Black hangzása is elég bombasztikus volt, de meg kell, hogy mondjam, az új lemez hangzása meglepett, nem gondoltam volna, hogy ilyen remek lesz. Kinek az ötlete volt, hogy Andy Sneap legyen a producer?
Amikor a dalokat írtuk, tudtuk, hogy ehhez az albumhoz másfajta hangzást akarunk, valami nagyon energikus, súlyos, arcbamászó gitárhangzást. Beszéltünk erről Neil Kernonnal, hogy lehetne megközelíteni ezt a fajta hangzást, aztán végül úgy határoztunk, a legjobb az lesz, ha új producer után nézünk, mert biztos friss vért tud pumpálni majd belénk. Andy Sneap pedig gitáros is, szóval úgy véltük ő lesz a tökéletes megoldás számunkra.
Van olyan lemez a munkái közül, amelyik különösen tetszik? Persze az új Nevermore kivételével...
Igen! Tetszik a Cathedral, Blaze Bailey albuma nagyon jó lett és... az utolsó Stuck Mojo is.
És az utolsó Testament album?
Ó, persze, az is, kifelejtettem! (nevet)
A dalok mennyi idő alatt készültek el?
Az új dalokon még az utolsó turnénkon elkezdtünk dolgozni, ami kb. folyamatosan egy évig tartott, aztán március végén ért véget a turnénk, így összehoztuk a maradék nótákat és stúdióba mentünk.
Maradt olyan dal, ami nem szerepel az albumon?
Nincs. Minden dal, amit írtunk, ott van a lemezen. Azt hiszem ez először történt meg velünk! (nevet)
Meglepett a feldolgozásnóta... Kitől származik az ötlet, hogy a Sound Of Silence-et dolgozzátok fel, méghozzá ennyire megváltoztatva?
Az enyém! (nevet) Mindig szerettem volna átdolgozni ezt a számot, mert világéletemben csodáltam a szövegét. Ha meghallgatod azt a lemezt, ahonnan ez a dal származik, ott az összes szöveget Paul Simon jegyzi, és mind nagyon szomorú, depressziós és komor. Világéletemben bámulatba ejtettek a szövegei. Úgy érzem tökéletesen Nevermore-stílusú lett a dal. Nem akartunk amolyan szokásos feldolgozást csinálni, mint általában a zenekaroknál szokás, mert az unalmas. Bármilyen feldolgozásunk volt eddig, mindig más megközelítésben dolgoztunk, átszerkesztettük a dalokat és újjáalakítottuk, mintha Nevermore dal lenne, és saját felfogásunkban játszottuk el.
Paul Simon hallotta a ti változatotokat?
(nevet) Nem tudom. Félek megtudni, hogy mit szólna hozzá! (nevet) Lehet, hogy meg akarna ölni minket, de azért remélem kicsit hízelgő lenne a számára, hogy feldolgoztuk egy dalát. Bár előfordulhat, hogy soha nem tudja meg. (nevet)
Mesélj valamit a szövegekről, azt olvastam valahol, hogy még személyesebbek, mint eddig…
Nem, nem igazán, az előző lemez volt nagyon személyes. Az egy konceptalbum volt, egy nőről szól, akit ismertem, és aki eltűnt. Az új lemezen meg igazából csak egy dal van, ami személyes élményeken alapszik.
Sajnos az új szövegeket nem olvastam még, mert a promóciós példányon nincs rajta.
Ó, jaj. Utálom ezeket a promó másolatokat, mert egy olcsó kartontokba rakják, és sosem teszik rá a szövegeket, ez kibaszás! (nevet)
Hogy találod ki az énekdallamokat?
Hú, ezt nem is igazán tudom, amikor írjuk a dalokat általában magnóra veszem a gitárrészeket, hazaviszem, meghallgatom újra meg újra és kipróbálok különféle ötleteket, hagyom, hogy a zene hozzám szóljon, hogy elmondja miképp kezdjek énekelni, és valahogy jön magától.
Te most milyen zenekarnak tartod a Nevermore-t? Szerintem eléggé kilóg a power metal skatulyából, sokkal súlyosabb, agresszívebb, mint a többi power banda.
Igen, mi vagyunk a legsúlyosabb power metal zenekar a világon! (nevet) Igazából utálom ezt a kifejezést, hogy power metal, mert eléggé behatárolt. Valahogy mindig a régi vidámkodó zenekarokra emlékeztet. Megpróbálunk összekombinálni részeket a power metalból, a death metalból, a thrash metalból és a speed metalból. Létrehoztunk egy saját soundot és ezért nézzük cinikusan azokat az embereket, akik valamiféle kategóriába akarnak minket gyömöszölni.
Milyen európai zenekarokat hallgattok?
Európai csapatok, lássuk csak... én például szeretem az In Flamest, a Tiamatot, a Blind Guardian is nagyon jó, meg a Sentenced és az Anathema. Nagyon-nagyon imádom az Anathemát. A Carcasst... ja, őket nem, mert már nincsenek! (nevet) Persze az Arch Enemyt szeretem most!
A Meshuggaht ismered?
Ó, persze, a Meshuggah remek csapat!
Szerinted miképp változott a zenétek albumról-albumra?
Nézzük csak... az első lemez két demóra épült, a második lemezzel, a Politics of Ecstasyvel léptünk ki igazán a demós korszakból, szóval az első album igazából csak egy demó volt. A Politics Of Ecstasy volt az első tényleges lemezanyag, amit rögzíthettünk és megvolt az esélyünk, hogy szabadjára engedjük magunkat, teljesen őrültek lehettünk, teleraktuk komor, gyors, ütős, bonyolult dalokkal. Aztán a Dreaming Neon Blacknél kitaláltuk, hogy inkább atmoszférikus oldalról közelítünk, sokkal fájdalmasabb, valamiféle komor hangulatú dolgot képzeltünk, ami egy koncept történetre épül. Az új lemeznél, a Dead Heart In A Dead Worldnél pedig elhatároztuk, hogy olyan energikus dalokat írunk, amire az emberek akkor is emlékeznek, ha a lemeznek már vége. Azt hiszem ez sikerült is. Az idő múltával egyre jobb dalszerzőkké váltunk.
Sokan úgy gondolják, hogy a Politics... a legjobb lemezetek. Mit gondolsz erről?
Nehéz objektíven néznem, mert a zene túl közel áll hozzám. Mindenkinek megvan a kedvence, sokan meg úgy gondolják, hogy a Dreaming... a legjobb albumunk. Azt hiszem mindenkinek megvan erről a magánvéleménye.
Hallottad az új Rob Halford lemezt?
Igen!
Tetszik?
Hatalmas lett! Neked is tetszik?
Persze!
A hangzása olyan, mint a Judas Priesté! (nevet) Azt hiszem elég nehéz dolga lesz a Judas Priestnek, hogy hasonlóan jó lemezzel jönnek ki!
Nagyobb most a felhajtás a zenekar körül? Több interjút adtok, mint az előző években?
Igen (nevet) vagy kétszer annyit! Két és fél hétig voltunk Európában az újságok miatt, és megállás nélkül adtuk a tonnányi interjút. Ez most, hogy hazajöttünk folytatódik, már három nap megvolt az amerikai újságoknak és most Európának van még két napunk ismét. Még soha nem adtunk ennyi interjút.
Nem unalmas?
Unalmas?! Ez soha nem unalmas! (nevet) Néha ugyan elég fárasztó munka, de unalmasnak nem mondható.
A közös turné a Fates Warninggal elmaradt. Mi történt?
A Fates Warningnak volt valami gondja a szervezőügynökséggel, amely az amerikai turnét állította össze, valamiben nem értettek egyet és azt hiszem a Fates Warning döntött úgy a végén, hogy visszamondja a turnét, mert nem érte volna meg. Eléggé lelombozott minket, hogy elmaradt a turné, mert már nagyon vártuk, de biztos találunk majd valami mást.
Európába mikor jöttök turnézni?
Remélhetőleg jövő év elején, február-március környékén, de még nincs semmi pontosítva.
Nálunk is játszotok majd?
Természetesen! Muszáj! (nevet) Egyszer óriási bulink volt ott az Overkill-lel! Legutóbb nem jutottunk el Magyarországra, szóval most mindenképpen megyünk hozzátok!
A zenén kívül mi köt le?
Áá... (nevet) az internet! Függőségben élek! Ha leültetsz egy számítógép elé, úgy kell elszakítani onnan! (nevet)
Mi érdekel pontosabban az internetben?
Minden! Annyi minden van fent, hogy sosem lehet megunni, mert mindig lehet találni valami újat, minden szegletében rá lehet bukkanni érdekességekre. Kicsit olyan is, mint a kábítószer, ha egyszer elkezded, a szenvedélyeddé válik. Némely ember 6-8 órát is netezik, ez már őrület! Én általában 2-3 órát töltök a hálón, érdekességeket keresek.
Hogyan fogalmaznád meg a személyes filozófiádat az élettel kapcsolatban?
Hú... ez nehéz kérdés, nem is igazán tudom mit válaszolhatnék, kivéve, ha azt nem, hogy elfogadom az életet, ahogy jön, napról-napra, és megpróbálok úgy élni, hogy az anyagi dolgok ne befolyásolják az életemet, mert szerintem az embereket eléggé megmérgezi a média, ami azt sugallja, hogy minél anyagiasabb legyen mindenki. Manapság az egész világon a média a legnagyobb méreg az emberek tudatára. Megpróbálok nem követni semmiféle sajátos vallást, mert a világon az összes vallás pocsékul működik. Szart sem érnek.
Egy zenei kérdés. Milyen zenei hatásaitok voltak a kezdetekkor és személy szerint rád kik hatottak?
Az elején a szokásos, mint a Judas Priest, Black Sabbath, Iron Maiden és a régi Metallica, a régi dolgaik voltak ránk hatással. Az én személyes hatásaim meg persze Rob Halford, Ozzy Osbourne és Bruce Dickinson, azt hiszem az összes klasszikus énekes.
Most van kedvenc énekesed?
Rob Halford! (nevet)
Az új Judas Priest is tetszik, Ripperrel?
Igen! Úgy tudom, mostanában veszik fel az új lemezt, a Jugulator már nem egy friss darab, de attól függetlenül nagyon jó.
És mit gondolsz ma az Iron Maidenről?
Szeretem a Maident, az új lemez igazán jó... nem tudok erről többet mondani!
Feltehetek néhány személyes kérdést?
Hm... legyen!
Ahogy elnéztem a friss fotókat, mintha vékonyabb lennél, mint régebben...
(nevet) Igen! Elég hájas voltam és ezt el akartam tüntetni! (nevet) Ahogy visszatekintek a régi promófotókra, amit a Dreaminghez készítettünk, olyan... az arcom teljesen kerek, gömbölyded volt, rémesen néztem ki, és elhatároztam, hogy muszáj lesz fogynom, megváltoztattam az étrendemet, aztán valahogy belejöttem.
Sportoltál is valamit?
Nem, csak diétáztam. (nevet) Egész egyszerűen nem ettem olyan sokat! (nevet) És a sörözést is abbahagytam egy időre. A sörtől lettem olyan kövér, nem is iszom már olyan sokat belőle.
Dohányzol?
Nem.
A zenén és az interneten kívül mit csinálsz a szabadidődben?
Az igazat megvallva nincs túl sok szabadidőm. (nevet) Ha van szabadidőm akkor netezem, vagy néha itt Seattle-ben egy étteremben dolgozom. Azért általában nincs fölös időm, elég elfoglalt vagyok, sokat próbálunk, a zenekar eléggé időigényes, szóval nincs igazán arra idő, hogy legyen valami hobbim. (nevet)
Térjünk vissza az új lemezre. Milyen érzéseid vannak vele kapcsolatban és mik a céljaitok?
Nagyon elégedett vagyok azzal, ahogy a dolgok alakulnak, a célokról pedig... minden újabb lemezünk jobban fogyott, mint az azt megelőző, remélem az új lemez egy következő lépcsőfokra visz bennünket, hogy meg tudjunk élni a zenélésből, mert ez a legnehezebb ezzel a foglalkozással.
Azt tudod, hogy hány példány fogyott a lemezből?
Nem, pontos számokat nem tudok, a kiadóból ilyeneket kihúzni szinte lehetetlen, nem akarják megmondani.
Mondanál öt olyan dolgot, amit gyűlölsz?
Hm... utálom az operát (nevet), utálom ha az emberek ok nélkül gyűlölködnek, utálom a Limp Bizkitet (nevet), és a Kornt (nevet), és... hú, nem tudok még egyet mondani... és utálom a szervezett vallásokat!
A Slipknotot sem szereted?
De, ők jók. Valakitől hallottam, hogy a dobosuk Nevermore rajongó! (nevet) A zenéjükről csak jót tudok mondani.