Shock!

A jó ég tudja, mi történik a lengyeleknél (egészségesebb színtér, egészségesebb élet és mentalitás úgy általában), de a progos (és nem a Dream Theater-féle neoprogmetalra gondoljunk) zenekarok körében olyan szintű minőségi ugrás történt, aminek a magyarázatát majd cirka 10 év múlva lehet keresgélni.

A 2001 óta létező Riverside negyedik stúdiólemeze, a csupán öt dalt tartalmazó Anno Domini High Definition is a Tool, Porcupine Tree, Pink Floyd, korai Dream Theater nyomdokain lépked, mindamellett értelemszerűen megvannak már a saját jellegzetességeik, amitől olyan riverside-os lesz a zenéjük és messze túlmutat az xy kópiacsapat címkéjén. Amikor az ember azt hinné, ez a műfaj már teljesen kimerült és a témák egymást kergetik, csak más zenekarnév alatt bukkannak fel, az utóbbi néhány évben a progrock/progmetal ezen ága gyakorlatilag poraiból éledt újjá, és a berozsdásodott, önmagukat ismétlő zenekarok között valóban izgalmas formációk születtek. Igaz, még jó kelet-európai módi szerint a Riverside külsőleg tikkasztóan béna, ám a zene feledteti a vizuális hiányosságokat.

Az Anno Domini más, mint a korábbi albumok, pl. most nincs olyan elsőre ütő sláger, mint a 02 Panic Room volt a Rapid Eye Movementen, noha az Egoist Hedonist nyomokban még akár be is tölthetné ezt a szerepet. Ez a lemez legsokrétűbb dala, szemtelen könnyedséggel váltanak benne popzenéből esztrádba, hozzákeverve a 70-es évek hangulatát, majd erre rámetalkodnak, ami így elsőre riasztónak tűnhet, azonban a Riverside simulékony profizmussal úsztatja egymásba az egymástól totálisan eltérő hangulati egységeket. A Hybrid Times lezárása konkrétan hipnotikus, ami tőlük nem meglepő, ám most valahogy kevésnek tűnik a pszichedeliába hajló tripes téma.

A lemez csupán 44 perces, az egy dalon belüli terjengés szűkebbre szabott kereket között történik, és szerencsére nem fekszik rá egyik tag sem a hangszerére, hogy virtuóz, de dögunalmas szólókkal kápráztassa el a nagyérdeműt. A feeling és az egység szeretete sokkal nagyobb teret kap, mint a virtuozitás, noha értelemszerűen észrevenni progos standardokat is - a jóízlés keretein belül.

Bizonyára sokak szemére szentségtörésként fog hangzani, de a Riverside számomra izgalmasabb, mint a Porcupine Tree - és ezzel nyilván nem a PT érdemeit szeretném csorbítani, de míg egy PT lemez közben lefáradok, úgy érzem, sok és most egy ideig nem szeretnék hallgatni semmit tőlük, addig a Riverside-ot egymás után x alkalommal simán végig tudom pörgetni. Az Anno Domini... egyértelműen a 2009-es év egyik legjobbja a műfajon belül, nagyon ajánlott megismerkedni vele.