Shock!

Ki hitte volna, hogy lesz egy újabb S.O.D. (Stormtroopers Of Death) lemez. Pedig igen. A borítót maga Twiggy Ramirez alkotta - vagyis az ötletadó szerepében tetszelgett- , egy kis Iron Maiden kifigurázás. Nem kell anyázni, szeretik a Maident a srácok. De hogy nem normális ez a 4 fickó, az alap.

Cirka 38 percbe sikerült besűríteni 23 track-et... Scott Ian zseniális thrash-mosh riffjei még mindig lázba hoznak, Charlie Benante adja a másik felét az esszenciának, számomra ők ketten a metal színtér egyik legjobb párosa. Még ha az őrültebb felüket hozzák is ezen a korongon. Azt bizton megállapíthatom, hogy Scott mester csuklója cseppet sem rozsdásodott be, hihetetlen sebességű riffelést vág le némelyik dalban. A köv. pillanatban meg hoz egy olyan témát, amitől a plafon felé támad kedvem ugrándozni. Akad persze a lemezen néhány totálnemnormális tétel, pár másodperces zúzás, ökörködés, ilyesmi. Meg ezek a számcímek!!!! Pl.: The Song That Don't Go Fast, Skool Bus, Charlie's Don't Cheat, stb, igazi mély tartalommal bíró szövegekről árulkodnak... Van "nóta", ami csak egy beütésből áll. (Biztos Besenyó Pista bácsi őket edzi Boborján helyett...)

Számomra nagy meglepetés volt egy Anthrax dal kissé mélyebbre hangolt és cseppett lelassított változata (Imitation Of Life, a '86-os Among The Living-ről), mely más szöveget kapott (persze), valami döbbenetes súlya van!!!! (Akkor ez most eredetileg milyen dal is??) Az idő kérdése, hogy ez a lemez is olyan kultikussá válik-e, mint az elődje (szerintem azért nem), ám a tény, hogy jó kis fricskát adnak a tisztelt zeneiparnak ismét. Szűklátókörűek messzire kerüljék el a S.O.D.-t!