Aki szereti a jófajta death metalt, azt arculcsapásként érte a hír anno, hogy a műfaj egyik legeredetibb csapata, a Hypocrisy nem biztos, hogy együtt marad. Telt, múlt az idő, majd az új hírek már arról szóltak, hogy a zenekar él és virul, ráadásul egy fantasztikusan sikerült albummal lepi meg a rajongókat.
A dallamos és technikás death metalt játszó holland Cantara mini CD-jéről már olvashattatok a Shock! 2. számában. Most egy fokkal több infóhoz juthattok velük kapcsolatban az énekfelelős Peter Kamminga jóvoltából.
Mióta kölcsönkaptam a Strong Deformity új, Racket címet viselő albumát, ki sem lehet robbantani a lejátszóból. Az alábbi sorok betekintenek a csapat átformálódásába, sőt, még arra is fény derül, hogy mi is ez a megjelenési huzavona a kész anyag körül.
Beszélgetőpartnerem a zenekar aranytorkú énekese, Hair volt.
Amped címet kapta az amerikai Dog Eat Dog '99-es korongja, melyben egy rendkívül színes zenei világot mutatnak be a rosszkedvet nem ismerő srácok. John Connor, a csapat énekese volt a beszélgetőpartnerem a lemez bemutatása kapcsán.
Az olvasók számára egy friss csapat kerül bemutatásra az alábbi hasábokon, akikről elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy többek között a Without Face és a Stonehenge soraiból verbuválódtak.
Rövid múltidézés után megtudhattok szinte minden lényeges dolgot a Shockwave jelenéről is, melyhez Márton Péter volt segítségemre.
A székesfehérvári Nemesis (Thorday Ákos ének, Fábián Zoltán: gitár, Pethe György: bgitár, Nagy György: billentyű, Szerecsen Mihály: dob) több kiváló és mégis érdemtelenül sikertelen progresszív csapat romjaiból alakult, mint az már ismeretes.
Ki hitte volna, hogy egyszer hozzánk is ellátogat a texasi King's X, és egy fantasztikus hangulatú koncerttel ajándékoznak meg minket? A csoda márciusban történt, és azóta is nagy szeretettel gondolok arra az estére. A fellépés előtt a zenekar gitárosa, Ty Tabor állt kérdéseink elébe.
Khrysos Anthemon. Irtó jól cseng ez a név. S hogy kiket takar? Nos, ez egy 1996 szeptemberében alakult olasz hatosfogat, akik a szimfonikus black/death metalt művelik. 1997-ben jött ki Remembrance c. debütáló demójuk, a legutóbbi pedig 1998 májusában jelent meg Kalaallit Nunaat címmel.
Egy balassagyarmati Ossian koncert előtt kaptam el a banda gitáros fenegyerekét Rubcsics Ricsit egy magasröptű interjúra. A srác készségesen és örömmel válaszolgatott annak ellenére, hogy diktafon hiányában jegyzetelnem kellett, mint valami igyekvő főiskolásnak és ez elég sok időt vett igénybe...
ĺme a közös végeredmény.
Mindenki a heavy metal visszatéréséről papol, a média szeretné akkorára felfújni az egészet, hogy lehetőleg más műfaj a metalon belül lehetőséget se kapjon a közeljövőben vajmi kis sikerre. Mindezen közben a heavy metal mindig is létezett, az úgymond "régi" csapatok a kezdetektől a színen vannak, működnek, az összes trendváltást kiböjtölté...
A brit Anathema is más úton jár már, mint amit első lemezükkel kitapostak. Fiatal koruk ellenére bölcs, lélekre ható muzsikát alkotnak, melynek legutóbbi lépcsőfoka Alternative 4 címmel jelent meg. Sajnos az őszi koncert nem jött össze, de talán idén ismét láthatjuk őket valamelyik klub színpadán.
Darkest Space címmel jelent meg '98 év végén az Intense második albuma, mely kapcsán Lalátka Lajossal (gitár) és Schulcz Norberttel (sampler) beszélgettem egy zajos gyorsbüfében.
Az az igazság, hogy a Tankcsapdáról írni ilyenkor... hááát, elég körülményes, hiszen legújabb lemezüket szokás szerint jókora sajtóérdeklődés kíséri, ami nem egy szerencsés időszak számunkra, lévén nem mindegy miről és hogyan érdeklődünk.
A tavalyi év rockszenzációjának egyike vitathatatlanul az Ossian zenekar újjáalakulása volt. Paksi Endre és friss csapata nagyon váratlanul bukkant fel, s töretlen sikerrel jutott el a régi nagy hírnévhez.
Ismét sikeres évet zárhatott a Kispál és a Borz. Miközben lépten-nyomon az élő zene nyomorúságos helyzetével szembesülünk, az együttes azon kevesek egyike, akiket nem csapott meg ez a leépüléshez vezető, bénító állapot. Sőt!
A tavaly év végén zajló Utazó Punkcirkusz turné debreceni állomásán gondoltunk egy merészet és meginvitáltuk a turnén résztvevő nevesebb zenekarok 1-1 képviselőjét egy kis közös eszmecserére.
A gyulai Mink kb. 6 éve létezik, azonban a Benedek Tamás - dob, Fodor Zoltán - szaxofon, Kara Mihály - ének, Perecz Róbert - bgitár, Szabó Tibor - gitár, vokál felállásban másfél éve játszanak együtt.
Azt hiszem, Vörös Istvánt nem kell bemutatnom senkinek, hisz valamilyen formában mindenki biztosan hallott már róla. Vagy mégsem? Akkor itt az ideje megismerkedni vele közelebbről, mert e röpke pár évtized alatt nem keveset tett le az asztalra itthon. Kezdjük...
A H.I.V. Positive-ről utoljára '97 elején voltak híreim, mikor is az Under The Twilight Sky c. demójukról lehetett hallani. Azóta - most már magyarul - friss felvételt készítettek. Faggatózásomra az egész zenekar és Sándor László szervező segített bemutatni az új anyagot.
Szeptemberben az Iced Earth előtt lépett fel a finn Sentenced is az E-klubban. A koncert előtt jó darabig kellett várnom az klub hátsó bejáratánál, míg a vacsoráról visszatérő zenekarból végre valakit szóvégre tudtam kapni.
Ez a valaki Ville Laihiala énekes volt, aki minden zokszó nélkül ücsörgött velem egy lépcsőn az egyre hűvösebb estén.
1998. szeptember 27. nagy nap volt minden Iced Earth-rajongónak és azoknak, akik szeretik a jófajta power metalt: 4 együttes tette tiszteletét az E-Klubban és majdnem mindannyian a kíméletlen “erő-fém” jegyében muzsikáltak.
A budapesti Mindcrime egy számomra szimpatikus, energikus zenét játszó banda. A négy tag - Ráth Zsolt énekes, Kronavetter László gitáros, Vincze Tamás basszusgitáros, és Follinus András dobos - közül András válaszolt kérdéseimre.
Székesfehérvár nőcsábászai, azaz a S.L.A.N.G. zenekar interjúja következik. Vincz Szabolcs, a hard rock/glam banda kellemes hangú dalospacsirtája szerválta a válaszokat.