Akár black metal supergroupnak is el lehetne keresztelni a Susperiát, mivel olyan illusztris nevek játszanak a csapatban, mint Tjodalv (dob - az Old Man`s Child egyik alapítója, Dimmu Borgir) Cyrus (gitár - Satyricon), Athera (vokál) és Memnock (basszusgitár - Old Man`s Child, Borknagar). Előbbi zenekarok és projektek a teljesség igénye nélkül kerültek felsorolásra, vegyétek úgy, hogy mindenki szinte mindenhol előfordult már. A bemutatkozó Susperia album kapcsán Atherával sikerült beszélgetni.
Ez most egy rendes zenekar vagy csupán egy projekt?
Rendes zenekar. Amikor összejöttünk egy valódi zenekart szerettünk volna alapítani, fel sem merült, hogy csak egy projekt legyen.
A többi ex- és nem ex-zenekarokkal jó a viszonyotok?
Persze, a legjobb barátok vagyunk! Mi leszünk az előzenekar a Dimmu Borgir európai turnéján, ami biztos jól fog elsülni!
Mennyi idő alatt készült el a lemez zenei része?
Egy hónap.
Csak egy hónap?!?
Igen. Az igaz, hogy ez nem túl sok idő, de rengeteget dolgoztunk rajta, napi 10-12 órát.
Milyen zenei gyökerekből merítkezik a Susperia?
Próbáltunk valamiféle érdekes egyveleget gyúrni a norvég black metalból és a régi idők amerikai thrash metaljából, pl. a Testament, a Pantera korai dolgaiból. E két műfaj iránt rajongunk, ráadásul zenekaron belül teljesen egyforma a zenei ízlés. Szóval próbáltunk ebből a két műfajból egy másmilyen kombinációt kihozni. Úgy érzem sikerült valami különlegeset alkotnunk, legalábbis sokan mondták már, hogy milyen jók a dalaink. Aminek nagyon örülök!
A gyorsabb vagy a lassabb részeket kedveled inkább a dalokban?
Mindig imádtam a gyors darabokat, élőben különösen élvezetes, mert óriási energia feszül bennük. Emellett van egy rakás szép lassú rész is a számokban, amiket Cyrus, a gitáros írt. Nagyon finom kis harmóniákat képes játszani, remek gitáros.
A hangzással elégedettek vagytok?
Igen, nagyon. Mielőtt az Abyss mellett döntöttünk volna, elég sokat beszélgettünk arról, hogy van egy csomó egyforma hangzású album, főképp a szimfonikus zenekaroknál érezhető, akik ott vették fel az anyagukat. Aztán végül szerencsét próbáltunk, és megbeszéltük Peterrel (Peter Tagtgren), hogy milyen hangzást szeretnénk, milyennek szeretnénk hallani az egészet. Mielőtt felvettük volna a lemezt, jó pár napot eltöltöttünk azzal, hogy megtaláljuk a megfelelő hangzást, ami végül klasszul sikerült, nekem legalábbis nagyon tetszik!
Énekelni tanultál valaha?
Nem, énekórákat sosem vettem, magamtól tanultam mindent! (nevet)
Ki a kedvenc vokalistád?
Chuck Billy a Testamentből és Eric Adams a Manowarból.
Chuck Billyvel találkoztál személyesen is?
Nem, még soha. De nagyon szeretnék, mert a legnagyobb énekesek egyike, akit ismerek, szóval szeretnék egyszer találkozni vele.
Ezt elhiszem... én is nagyon szeretem a Testamentet.
Hát igen, az utolsó lemezük az egyik legjobb, amit valaha csináltak!
Van valami jelentése a lemezetek címének? (Predominance)
Igen, amolyan felsőbb erőt jelképez. Nem a zenekart szeretnénk ezzel bárki fölé emelni, hanem csak egy kis célzás a hallgatóknak, hogy ez a variációja a blacknak és a thrashnek, talán a következő idők egyik nagyobb dobása lehet. Úgy érezzük ez a legoptimálisabb út számunkra, és előfordulhat, hogy valamikor ez lesz mindenek felett, ha érted mire gondolok...
Mit érzel a Susperiával kapcsolatban, mit jelent számodra ez az album?
Elég nagy meló volt megcsinálni, feszült tempóban készült az anyag. Cyrus írta a zenei részét, én meg a szövegeket. Együtt is sokat dolgoztunk, megterveztük milyen irányba menjünk. Igencsak elégedett vagyok az egésszel, mert kemény munka eredménye, és remélem tudunk valami érdekeset nyújtani a hallgatóknak mindezzel.
Az image fontos számotokra?
Jelen pillanatban nem túlzottan, nincs is semmiféle előre meghatározott image-ünk amivel megjelenünk, inkább a zenére koncentrálunk. Egész egyszerűen azért, mert a zene a legfontosabb dolog számunkra. Nem igazán töprengünk semmiféle ideológián vagy bármiféle külső megjelenésen, mindez nem bír túl nagy jelentőséggel számunkra perpillanat.
A következő lemezhez vannak már ötletek?
Igen. Már öt dal kész is van, Cyrus elég kreatív, rengeteg dalt írt, és mondta hogy úgy öttel el is készült. Túl sokat nem hallottam belőlük, de azt mondta, hogy a stílus ugyanaz mint a lemezen, vagyis annál egy kicsit thrashesebb. Kíváncsi vagyok milyenek az új számok!
Azt említetted az előbb, hogy az image nem fontos számotokra. Ezek szerint a black metal ideológiája sem jelent semmit nektek?
Olyan sok éve jelen van ez az egész, ma már nem fontos nekünk a black metal gondolatvilága, koncepciója meg ilyesmi. Próbáljuk az embereket arra rávezetni, hogy a zenére figyeljenek, ne arra, hogy mi jár a fejünkben. Nem akarjuk, hogy az emberek valami sátánista zenekarnak tituláljanak, mert nem vagyunk azok.
A szövegek amúgy miről szólnak?
Elég különbözőek, próbáltam minden szöveget más szemszögből megközelíteni, különböző érzelmi állapotokat megjeleníteni. Háromfajta szövegtípust írtam, az egyik jelenlegi történéseket fogalmaz meg, inkább negatív dolgokat. Próbáltam amolyan költői kinyilatkoztatás-féle dolgokat papírra vetni, az egyik pl. egy ember iránti gyűlöletemről szól. Ezek a szövegek elég agresszívek és brutálisak, a legagresszívebb és legbrutálisabb darabok, amit eddig írtam. A második szövegtípus amolyan furcsa, kitalált történetekről szólnak. Ami éppen a fejemben járt, kicsit vicces de különös történetek, amik passzoltak néhány dalhoz. A harmadik szövegtípusnál - egyébként ebből pont három darab született - pedig a szabad felfogású nézeteimet és kérdéseimet fogalmaztam meg a keresztény emberekről. Azt említettem, hogy nem írok sátánista szövegeket, de a kereszténységet nem igazán kedvelem, mert megpróbálják elnyomni az embereket, túl sokat és túl hangosan hangoztatják a dolgaikat, bemennek a házakba, és rá akarják erőltetni a kereszténységet az emberekre, és ez nem igazán tetszik. Néhány szövegben elég szarkasztikusan kritizálom a kereszténység erkölcsi nézeteit.
Elképzelhető lenne számodra egy közös turné a Dimmu Borgirral, a Satyriconnal, az Old Man's Childdal és a Borknagarral?
Tulajdonképpen előfordulhat, de hát mindenkinek elég sok dolga van a saját zenekaraival, mindenki máskor van stúdióban, próbálnak, másokkal turnéznak, szóval elég nehéz lenne összehozni ezt a sok zenekart egyszerre. De biztos jó buli lenne, nekem tetszene az ötlet!
Amúgy hogyan indult a zenekar?
Két éve alakultunk, akkor futottam össze Tjodalvval, aki épp akkor hagyta ott a Dimmu Borgirt, és egy új zenekarba akart kezdeni. Mondtam, hogy engem érdekelne a dolog, hozhatnék még pár barátot, aztán együtt próbálni kezdtünk, és így indult 1999 szeptemberében az egész.
Ezek szerint jóbarátok vagytok...
Igen, főleg Cyrus és én. Nagyon ráéreztem arra, mit akar kifejezni és próbáltam úgy hozzátenni a saját dolgaimat, hogy mindebből jó dalok szülessenek. De mindannyian barátok vagyunk, pl. a stúdióban is remekül együtt tudunk dolgozni, a lehető legjobbat próbáljuk a dalokba belerakni. Szóval jó kis csapat vagyunk így együtt!
Turné mikor lesz?
Március 29-én indul Hamburgban, és két hétig tart. Ez a Dimmu turné első része, utána megyünk Amerikába pár hétre, amikor visszajövünk, akkor lesz a turné második fele, ahol a legtöbb európai városban játszunk. Nem tudom pontosan mikor és hol, de remélem, hogy játszunk majd Franciaországban, Spanyolországban, Finnországban, Skandináviában, Magyarországon, Bulgáriában, remélem mindenhova eljutunk, de aztán ki tudja...
Fesztiválokon előfordultok?
Egyelőre még nem tudom. Amíg a lemezünk meg nem jelenik, nem hinném, hogy mennénk fesztiválokra, mert az emberek nem ismernek bennünket. Olyan zenekart meg nem szerződtetnek, akinek még nem jelent meg a lemeze. Talán ha kijön a lemez és tetszik az embereknek, fogunk játszani néhány fesztiválon. Nagyon jó lenne...
